Élet egy Deloreannel

... mindennek vége. A szezonnak legalábbis mindenképpen. Mostantól márciusig csak szomorúan nézek ki az ablakon és várom a jó időt. Esetleg hóembert építek.

Ha már egyszer úgyis töréstesztes, karambolos és mindenféle megviselt Deloreanekről volt szó eddig, akkor itt az ideje, hogy írjak a leghíresebb kiégett Deloreanről. Én magam is linkeltem korábban, Skynet is megtalálta és ha a googleba beírja valaki, hogy "burned delorean", akkor szintén az elsők között hozza. Emiatt aztán nagyon sok - erről a témáról szóló - oldalon feltűnik ez a kép:

Szerintem így ránézve sokatoknak ismerős. Elgondolkodtam rajta már párszor, hogy mi is lehet ennek az autónak a története, de eddig nem találtam róla semmit. Aztán egyszer csak előjött egy téma a dmctalk-on és egész sok információ derült ki róla.

Az autó VIN száma 10458 és a 2007-es tűzesetig Robert Dolsey, virginiai zálogház-tulajdonos autója volt. 1996-ban vette 8000 dollárért, majd további 6000 dollárt költött rá. Robertet nem érintette annyira súlyosan az elvesztése, mert ez csak az egyik volt a tizennégy járműve közül. A tűzeset után sokáig állt a zálogház előtt eladósorban, majd elkelt alkatrésznek a még jó részei miatt. Innen valahogy Angliába került, ahol PJ Grady végül felújította és 2011-ben átalakította jobb kormányosra. Az oldal szerint még most is eladó, nem éppen baráti áron.

Egy riporter meginterjúvolta Robertet és egy egész jó cikket írt. A teljes verziót itt olvashatjátok, de pár mondatot én is kiragadok és lefordítok.

- Igazi örömautó. Nagyon alábecsülik. Nem mondanak túl jókat róla.

- Amikor nyomod a gázt, úgy érzed, hogy gyorsan mész. Volt már Ferrarim. A Deloreant jobban szerettem.

- Amikor a rendőrök és a tűzoltók kijöttek, mindegyikük azt kérdezte, hogy: "A Fluxuskondenzátor működött?"

- Nem praktikus - mondta Robert az autógyűjteményére. És ez benne a szép. A legjobban szeretett dolgok soha nem praktikusak. Csak öröm birtokolni őket.

Kellően hatásvadász és bulváros a cím? Csak mert a valóságtartalma természetesen csak annyi, hogy Deloreannel mentünk oda, ahonnan elvittek minket léghajózni. Azt még egyelőre nem sikerült megideologizálni, hogy ennek ezen felül mi köze van egy Deloreanbloghoz, de hátha érdekel benneteket is ez a jópofa szórakozás. Talán annyi, hogy ez is egy érdekes jármű.

Az egész azzal kezdődött, hogy vasárnap fél kettőkor felhívott az egyik Vurdonos (Balázs), hogy nincs-e kedvünk a Bébbel léghajózni egyet. Kb. 5 percünk volt eldönteni és természetesen érdekelt minket. Kicsit készülődtünk és mivel az idő jó volt, ezért úgy gondoltam, hogy tökéletes lesz Deloreannel menni. Elvégre ezeket az utolsó heteket már ki kell rendesen élvezni. Ráadásul ha már szórakozunk, akkor csináljuk rendesen.

Kisbérről volt az indulás. ahol meg is találtuk a léghajót és a többieket a megbeszélt helyen, összeismerkedtünk az újakkal, aztán neki is álltunk az előkészületeknek. Soha nem léghajóztam még, ezért minden új volt, amit tenni kellett, de olyan nagyon különleges dolgok azért nem voltak. Kicsomagoltuk a bő 3000 m3-es léghajót, szépen kihúztuk, felfűtöttük a levegőt és miközben szinte emelkedett, gyorsan beugráltunk és már mentünk is. 

Egy órán keresztül repültünk 300 méter körüli magasságon és próbáltunk tájékozódni, hogy hol is vagyunk. Volt sok jópofa dolog, mint amikor kb. 50 méteres magasságból ordítottunk le a földön levőknek, hogy ugyan már legyenek szívesek megmondani, hogy mégis hol vagyunk. Megmondták, így aztán tudtunk, hogy Bana határában szálltunk le. Oda már jött értünk az autó, amire visszapakoltuk a cuccot és indultunk vissza.

Van viszont egy kis Deloreanes rész is. Azon kívül, hogy az autó tökéletesen működött és hazafelé olyannyira szépen ment, hogy szóvá kellett tennem a Bébnek, van még egy dolog, amit szerintem még nem említettem. Legalábbis nem emeltem ki soha. Ez pedig az éjszakai vezetés, amit a Deloreannel nem szeretek, mert a Delorean lámpái nem túl jók a mostani autókhoz viszonyítva. A reflektora jó, de a sima tompított nem az igazi. Lehet, hogy egy kicsit mondjuk lejjebb is vannak állítva a fényszóróim, mint kéne, de ennek ellenére is szembetűnő, hogy mennyivel kevesebb területet világít meg a Passathoz képest, pedig már az sem egy mai darab. Most mégis volt benne részem, de ezt szokás szerint úgy kompenzáltam, hogy beálltam egy másik autó mögé és mentem utána amíg tudtam. :)

Ezen a héten, pontosabban még ma és holnap van az Oldtimer Show a Syma csarnokban. Akit érdekelnek az öreg autók, az gondolkodjon el rajta. Bónuszként idén Military Fesztivál is lesz vele összekötve, biztosan sok szépet lehet majd ott is látni. Valamint olyan dolgokat (mint Tigris tank), "amiben még volt anyag". :)

Mára egy aranyos történet következik, amit a fórumon, Facebookon és sok Deloreanközeli helyen is lehetett látni / olvasni. Egy anyuka születésnapi ajándékáról szól. Az eredetit a jalopnikon olvashatjátok, ahol egyébként nagyon sok Deloreannel kapcsolatos cikk van.

A Vissza a jövőbe - és főleg az időutazó Delorean - a gyerekekre és felnőttekre is nagy hatással volt Egy orosz kisgyerek pedig annyira szerette a filmet, hogy születésnapjára azt kérte, hogy egy Deloreanben utazhasson.

A moszkvai hét éves, Vsevolod Bezrukov (becenevén: Seva), egy kicsit több mint egy éve látta a filmet és természetesen ő is azonnal az autó és az időutazás megszállottjává vált.

Habár az időutazás lehetetlen (legalábbis ez a hivatalos verzió) a Deloreanben utazás korántsem az. Viszont Oroszországban mindez azért elég nehézkes, mert mindössze két Delorean van. Seva szerencséjére azonban anyukája - aki most simán esélyes Oroszországban az Év Anyukája címre - feladott egy hirdetést a helyi újságban.

Egy olyan Delorean DMC-12 tulajdonost keresek, aki elfogadható árért cserébe, eljönne hozzánk október 27.-én, szombaton, a fiam hét éves születésnapjára. Már fél éve minden nap erről a csodálatos autóról keres videókat a youtube-on. Csak akkor hagyja abba, ha a Vissza a Jövőbét nézi. Mindent tud az autóról és folyamatosan azt kérdezgeti, hogy vehetünk-e ilyen autót. Mivel erre nincsen lehetőségem, ezért annyit tudok tenni, hogy megpróbálok keresni egy olyan jó szívű tulajdonost a városban, aki boldoggá tudná tenni a fiamat egy óráig.

Natalia nem tudta, hogy mit várhat a hirdetéstől, de remélte, hogy esetleg sikerül autót szereznie a két hétre levő eseményre. Aztán a közösségi oldalak akcióba léptek, mert valaki Moszkvában meglátta a hirdetést, lefotózta és felrakta az internetre. És jöttek is a hívások.

German Gorbuntsov, orosz üzletember - akit nemrég próbáltak hat lövéssel meggyilkolni Londonban ez év márciusban - a két orosz Delorean egyikének tulajdonosa. Habár Gorbuntsov még mindig Angliában lábadozik a merényleti kísérlet után, az egyik asszisztense felhívta Nataliát, hogy Gorbuntsov kérések százait  kapta, hogy teljesítse a kívánságot. Mivel Gorbuntsov Deloreanje a moszkvai garázsában van, ezért úgy tűnik, hogy ott tud lenni a kis Seva születésnapján.

Aztán befutott a második hívás is. Oleg Karpov, aki Nyizsnyij Novgorodban lakik, Moszkvától öt órányira, szintén telefonált, hogy szívesen elmenne Moszkvába, hogy szebbé tegye Seva napját. Natalia mindezeket eddig titokban tartotta, mert nem szerette volna, hogy a fia esetleg csalódott legyen, ha esetleg mégsem jön össze az ajándék.

Küldtünk is egy levelet Nataliának, hogy van-e valami új fejlemény az ügyben és válaszolt is. Úgy tűnik a dolgok még jobban is alakulnak, mint elvárható lett volna és a fia igazán élvezni fogja a születésnapját:

"Igen, valóban minden így történt. Nem csak egy, hanem egyből két Deloreant sikerült szerezni, amit teljesen elképzelhetetlennek tartok. És mindezeken felül az amazonon sikerült vennem egy fluxuskondenzátor replikát is. Pluszban pedig még egy internetes társaság is jelentkezett, hogy eljönnének 30 autóval (low riderekkel) hogy gratuláljanak nekünk. Ezt éppen ma tudtam meg! Ez teljesen lehetetlen ami történik, de minden percét élvezem!

Két torta készül a születésnapra. Az egyik egy fluxuskondenzátoros torta, a másik pedig egy légdeszkás torta. Említettem, hogy én magam is nagy BTTF rajongó vagyok?"

Csak egyetlen gond van ezzel az egésszel. Hogyan fog Natalia jövőre túltenni ezen az ajándékon? Jövőre Michael J. Foxot hívja meg?

Az automata Deloreanekben a Renault 4141-es kódszámú 3 sebességes automataváltója teljesít szolgálatot, aminek a vezérlése nem egy túl jól sikerült darab (a mechanika egyébként jól bírná). A hő hatására a kondenzátorok és a Zener dióda is be tudja adni a kulcsot, így a váltás hektikus lesz, már ha egyáltalán megtörténik.

Mivel az én autómnál előfordul ez a hiba, és már hónapok óta nem tudják megcsinálni, úgy döntöttem, beleásom magam a témába.

Nos, a Delorean automataváltó vezérlése (Governor Circuit) alapvetően egy olyan áramkör, ami feszültségeket hasonlít össze, hogy eldöntse, hogy a váltó mikor váltson az egyik sebességfokozatból a másikba. Konstans referenciafeszültséghez hasonlítja a gázpedál állása és a váltó által generált feszültséget. Amikor ez a feszültség meghaladja a referenciafeszültséget, egy tranzisztor aktiválja az egyik mágnesszelepet, aminek hatására a váltó váltani fog.

Itt látható a Kirk Heller által elkészített kapcsolási rajz (katt rája a nagyobb változatért)

Kezdjük az ábra bal felső sarkában.

Ez a rész adja a tápellátást az áramkörnek, és itt állítjuk be a referenciafeszültséget az összehasonlításokhoz. A legfontosabb elem itt a Zener dióda, a „Reference Voltage Zener Diode” szöveg alatt (D6). Az ezen a szálon érkező feszültséget ez a dióda konstans 7,5 volton tartja (ennek módjáról később). Jobbra haladva, az áram útját követve egy ellenállás-hálózat (Vive la Resistance!) jön, ami egy 2,21 és egy 1,62 kiloOhm-os ellenállásból (R15 és R16) áll. Ez a feszültséget lecsökkenti kb. 3 V-ra, ami a műveleti erősítők (OP1 és OP2, a háromszögek az ábra jobboldalán) negatív lábaira megy. A felső műveleti erősítő a második sebességfokozatot vezérli, az alsó a harmadikat.

A feszültség, amihez ezek a műveleti erősítők a negatív lábon érkező feszültséget hasonlítják, a pozitív lábon érkezik. Amikor a pozitív lábon a feszültség meghaladja a negatív lábra kötött 3V referenciafeszültséget, az erősítő kimenetén a feszültség a (közel) 0 voltról 7,5 V-ra ugrik. Ez a feszültség utasítja a rákapcsolt tranzisztort (TIP42C), hogy „kapcsoljon ki”, és ne vezesse a feszültséget a földbe. Így a mágnesszelep, amit itt egy izzó jelöl, aktiválódik, és így a váltó 1-esből 2-esbe vált.

Az alsó műveleti erősítőnél hasonló a helyzet, de a negatív lábra kötött 3V referenciafeszültséget itt nagyobb eredeti feszültséggel lehet csak túllépni, mivel még három további ellenállás (6,4, 8,1 és 10 kOhm, R20, R21 és R22) csökkenti a pozitív lábra kötött feszültséget. 

Mi az a Zener dióda?

Az áramkör legfontosabb része a referenciafeszültséget beállító Zener dióda. Ha nem stabil a referenciafeszültség, akkor nincs definiált váltási feszültség sem, azaz a vezérlés nem tudja, mikor kell váltania.

A dióda alapvetően egy egyenirányító. Az áram átfolyik rajta az egyik irányban, de a másik irányban nem (egy bizonyos határig persze, mivel túl nagy feszültség esetén visszafelé is folyni fog az áram, és ezzel tönkremegy a dióda).

A Zener dióda egyik irányban alapból vezeti az áramot, de a másik irányban is, ha a feszültség elér egy bizonyos értéket – ez itt nem bug, hanem feature, azaz nem megy tönkre a dióda ebben az esetben. Mivel a Delorean váltóvezérlésében 7,5 V-os Zener dióda van, ez a feszültség itt 7,5 V. A rajzon látszik, hogy a dióda fordítva van bekötve, azaz ha a rajta átfolyó feszültség meghaladja a 7,5 voltot, ezt le fogja vezetni a földbe, ha azonban ennél alacsonyabb, akkor nem vezeti le. Így a feszültséget ügyesen 7,5 volton tartja.

Ha ez a Zener dióda megmakkan, akkor – mivel a referenciafeszültség nem stabil – a váltás nagyon hektikussá válik, erről még később lesz szó.

Miért 3 V a referenciafeszültség a 7,5 V helyett?

Az R15-ös (2,21 kOhm) és az R16-os (1,62 kOhm) ellenállásból álló feszültségosztó hálózat miatt:

Vki = ( R16 / ( R15 + R16 ) ) * Vbe

Vki = ( 1,62kOhm / ( 2,21kOhm + 1,62kOhm ) ) * 7,5 V = 3,17 V

Műveleti erősítők

Így néz ki általánosságban egy műveleti erősítő:

Műveleti erősítő (Operational Amplifier, Op-Amp)

Az erősítő öt lába: V+, V-, Vs+, Vs-, és Vout.

A Vs+ és a Vs- a tápfeszültséghez tartozó lábak. A V+ és a V- a bemeneti feszültséglábak (pozitív és negatív, avagy nem invertáló és invertáló). A Vout a kimenet.

A Vout-on levő feszültséget a V+ és a V- közti különbség vezérli, és természetesen nem lépheti át a Vs+ és Vs- által definiált tápfeszültséget. Így a komparátorban a minimum feszültség 0 V (mivel a Vs- a földre van kötve), a maximum pedig 7,5 V (mivel a Vs+ a Zener diódából érkező 7,5 voltra van kapcsolva).

Ha a műveleti erősítő komparátor módban van (mint ahogy ezen az áramkörön), akkor, ha a V+ kicsit is átlépi a V- értékét, a Vout szinte azonnal felveszi a 7,5 voltos értéket, ezzel kikapcsolja a tranzisztort, és megtörténik a váltás. (Ebben az a jó, hogy ha a váltó harmadik sebességfokozatban van, mindkét tranzisztor kikapcsolt állapotban van, azaz nem folyik rajtuk át áram a földbe, így „pihennek”, nem melegszenek.)

Ha a Zener dióda hiányzik, vagy rossz, azt úgy kell elképzelni, mintha a V- láb a 12 voltos tápra lenne kötve, persze pár ellenálláson keresztül, így a feszültség kb. 6 V lesz a 7,5 V helyett, így a váltás csak nagy fordulatnál fog megtörténni, ha egyáltalán.

Hogy generál a váltó és a gázpedál állása váltási feszültséget? Mik ezek a kondenzátorok, amiket ki kell cserélni?

A két dolog összefügg. A kondenzátorok a váltóáramot egyenárammá alakító áramkör részei. A nagy ábra baloldalának közepén vannak, C3 és C4 jelzéssel (10 μF és 4,7 μF).

A váltó és a gázpedál állása váltóáramú szinuszhullámot generál, 4 V amplitúdóval. Ebből kell egyenfeszültséget csinálni, hogy a műveleti erősítőkben (komparátorokban) össze lehessen hasonlítani.

Ezt a D4 és D5 jelű diódával kezdjük. A dióda ugye csak egy irányban engedi át az áramot, így a szinuszhullámból fűrészfogjel lesz, mivel amíg a jó irányba folyik az áram a diódán keresztül, a feszültség felfelé megy, majd a másik iránynál elkezd csökkenni, egészen addig, amíg megint jó irányba nem kezd folyni.

A fűrészfogjel nagyon rossz egyenáramú jel. Ki kell simítani, mégpedig egy ellenállás / kondenzátor hálózat segítségével (ezek itt a C3 és C4 jelű kondenzátorok és az R23 jelű ellenállás). Ahogy a kondenzátorok feltöltődnek és kisülnek a fűrészfogjeltől, segítenek stabil feszültséget tartani. Természetesen így sem lesz teljesen sima a jel, de alig fog ingadozni, és már megfelelő lesz a komparátorokhoz. Ha nem jók a kondenzátorok, nagyon ingadozni fog a jel, azaz nem lesz biztos a váltási pont (nagy fordulaton ide-oda váltogat).

Ezért kell a kondenzátorokat is kicserélni, ha kezd a váltó rosszul működni.

Forrás: dmctalk.org

Tehát a megoldás a problémámra: ki kell cserélni a Zener diódát (D6) és a C3 és C4 jelű kondenzátort. Egyébként ez utóbbi kettő láthatólag „el volt durranva”, a Zener dióda látszólag rendben volt, de hát filléres tételekről van szó, így azt is kicseréltük. Mivel még nem próbáltam ki az autót, csak remélni tudom, hogy rendesen fog váltani. Majd megírom.

... hogy John Delorean megszállott testedző volt? Még 50 éves kora fölött is heti háromszor edzett.

Most egy jó kis közös téma jön. Az elmúlt hetekben a töréstesztek lefolyása volt a téma és mivel mindez a DML-en is szóba került, ezért DML tag alatt is megírom a közösség véleményét. Itt most igyekszem csak a szükséges mértékig redundáns lenni, inkább a vitára (veszekedésre) helyezem a hangsúlyt. Az egész James Espey levelével kezdődött, aki megszerezte azt a dokumentumot, amit az elmúlt három hétben fordítottam. Levelében több mindenről is írt. Először is .pdf-et linkelte, kiemelte a 40 mph-s teszt végkövetkeztetését, leírta a teszt valódi célját, beszélt az ERM és az autó kapcsolatáról és említette az utoljára linkelt videót. Igazából semmi olyat, amiről itt a blogon ne lett volna szó. Ez után néhány pozitív köszönőlevél érkezett, majd beindultak a levlista tagjai és a néhány örök elégedetlenkedő mellett pár érdekes megfigyelés is érkezett. Nem pontos, hanem tartalmi fordítások következnek:

Sokan tudjátok, hogy nagyon szeretem az autó múzeumokat. Igazából mindegy, hogy márkaspecifikus, vagy valami vegyes gyűjteményről van szó. Ezeken a helyeken olyan járműtörténeti csodákkal lehet találkozni, amikkel autós találkozókon vagy az utcán szinte lehetetlen. Sok általam ikonként tisztelt járművel ezeken a helyeken találkozhattam. Ezek általában nagyon ihletett, már-már megszentelt helyek, telis-tele lélekkel, sajátos történetekkel, némi olajszaggal átitatva. Minden múzeum más és más. Van amelyik a technikai fölényről szól, van ahol a versenyeredmények állnak a középpontban, és van ahol a kiállított járművek értéke váltja ki a tiszteletet. Minden gyűjteménynek van hangulata. ... eddig azt hittem.

Idén szeptemberben egy nagyobb munka miatt szerencsém volt az Egyesült Arab Emirátusokban tölteni bő két hetet. Abu Dhabi nem büszkélkedhet ezernyi felhőkarcolókkal, világmegváltó csodákkal, mint Dubai, ezért lehet az, hogy az egyik fontos látványosság egy autógyűjtemény, az Emirates National Auto Museum (www.enam.ae). Ez persze nekem nagyon jó hír volt, hisz' imádom az autókat, pláne ha egy helyen sok van a különleges darabokból. Előzetes internetes keresgélés után nem nagyon vártam sokat, ezért nem is volt a kiemelten fontos dolgok között. Abu Dhabiból a Liwa oázisba tartó utunk épp' a múzeum mellett vezetett, így beiktattuk a programba. Az első látogatási kísérletünk kudarcba fulladt, mert a múzeum világításának a vezetékét sajnálatos módon elvágták. Sebaj, nem adtuk fel. Másnap újra megpróbáltuk, sikerrel.

A múzeumot Hamad bin Hamdan Al Hayan, más néven a Rainbow sejk hozta létre a saját autóiból. És hogy ki ez az ember? Első sorban Abu Dhabi uralkodó családjának tagja, az államalapító és óriási tiszteletnek örvendő, néhai Sheikh Zayed rokona. Szinte mindenki hallott már Dubairól és az elfogyó olajról. A helyzet az, hogy már elfogyott. De az Emirátusok egy fontosabb államában, Abu Dhabiban még vagy száz évre elegendő fekete arany készlet vár kitermelésre. A naponta több millió hordó olaj épp' elegendő hogy a világ egyik leggazdagabb szeglete legyen, ez az egyébként nem túl nagy ország. Az 1971-ben alapított Egyesült Arab Emirátusok olajbevételeinek ötven százalékát az uralkodó család birtokolja. Persze a család vigyáz az övéire, így megosztja az óriási vagyont, de azért jut a mulatságokra is. Mint például a szivárvány sejknek az autókra.

A múzeumot - ami leginkább egy garázs - egy 100x100 méteres piramisban rendezték be. Ez egy rosszul világított, túlzsúfolt, logikátlanul elrendezett, autók kiállítására véleményem szerint alkalmatlan helyiség. A piramisban a sejk 206 darab autóját lehet megnézni, persze csak illő távolságból. A látogatók és a kocsik között szinte mindenhol egy korlát feszül, lehetetlenné téve, hogy a kiállított tárgyakat körül lehessen járni, vagy alaposan szemügyre lehessen venni őket.

Az itt dolgozó személyzet - aki egy öreg bácsi - az angol nyelv valami egészen ritka változatán azt is elárulta nekünk, hogy másik két, nem látogatható hangárban még vagy háromszáz autó vár bemutatásra. Megkérdeztem, hogy Delorean van-e a gyűjteményben, de vagy nincs, vagy nem értette a kérdést a bácsika. Úgy tűnik van remény, és a jobb sorsra érdemes gyűjtemény elköltözik Sharjahba, egy Dubai melletti emirátusban nyíló múzeumba. A kiállítástól nem sokat vártam, ezért nem is csalódtam.

Természetesen voltak különleges és egyedi darabok, mint például az alig több mint háromszáz példányban készült Lamborghini LM002, de számomra igazán érdekes darabok nem voltak kiállítva. Terepjáró rajongóknak viszont igazi Mekka a múzeum, hiszen a sejk Hummer, Jeep és Land Rover gyűjteménye lenyűgöző.

A kiállítás igaz szenzációja a Top Gearben (http://youtu.be/e8GdadQzMeo) is bemutatott óriás teherautó. Ez az ötven tonnás Dodge Power Wagon replika igazi őrület. A belsejében több hálószoba, vendégszoba és fürdőszoba is van, és persze mozogni is képes egy 300 lóerős GM dízelmotor segítségével. Nagyon jópofa ez a szerkezet. Pont olyan mint az egész múzeum, semmi értelme, de kedves kis dolog. Igazi hangulata ugyan nincs ennek a helynek, azért nem érdemes kihagyni, ha már erre jár az ember. Mert hol máshol láthat az autórajongó hét különböző színben meggyalázott Mercedes 500 SEL-t?