Élet egy Deloreannel

És most a folytatás: 

TT: Térjünk most vissza az álomautóhoz.

IF: Maga a terv grandiózus volt, azonban a végleges autóhoz nem sok köze lett. Ami megmaradt az a sirályszárny ajtó, amitől Colin Chapman mindenképpen igyekezet megszabadulni, mert szerinte már rég kiment a divatból (outdated). A Mercedes használta az '50-es években, de nem váltak be (Ez így nem igaz. Az kényszermegoldás volt, de annak működött). Csak marketingszerepe volt.

Az autó alsó része tényleg műanyag volt, de nem az a forradalmi műanyag, amit mindenhol hirdettek, hanem Colin Chapman régi 20 éves technológiája.

A motor pedig egy unalmas Peugeot, Renault Citroen motor volt, (Ugye mindenki tudja, hogy ez is hibás. :) ) amit sok-sok autóban használtak már. A vezetési élmény pedig szintén nem túl jó, mert nehézkes, lassú és elég nehéz az autóval kanyarodni. Ráadásul nagyon sok olyan tervezési hibája volt, ami még rosszabbá tette. Ilyenek pl. a kis ablakok is és még pár dolog ami a gyártás második, harmadik évében lett volna csak orvosolva.

TT: Hallottam egy történetet, miszerint egy héttel a letartóztatása előtt európai befektetőkkel és bankokkal tárgyalt azt mondta, hogy a pénz alapja már megvan és nem lesz semmi gond. Amikor megkérdezték, hogy ki ez a titokzatos befektető, azt válaszolta, hogy: "Mr. White" (Mr. Fehér. :))) )

IF: Volt ott más is. A határidő utolsó napján a brit kormány készenlétben volt, mert úgy tudták, hogy egy virginiai bank kész támogatni a céget és ez valóban így is volt. Deloreannek csak alá kellett volna írnia a papírokat.

TT: Akkor nem is lett volna szükség a drogból származó pénzre?

JS: Nem, de John mindkét forrásból szerette volna megszerezni a támogatást.

IF, JS: Ráadásul nagyon pazarlóan bánt a pénzzel. Negyedévenként kb. 3000 autót adott el, de úgy szórta a pénzt, mintha ez legalább 30-40000 autó lenne. Szörnyű üzletember volt. A New Yorki irodára óriási bérletet fizetett, a jogi költségek és a vezetői fizetések a GM-hez mérhetőek voltak.

Ezen kívül tervben volt egy Delorean butikhálózat, dzsekik, szemüvegek. Egy időben 26 különféle üzleti vállalkozása volt.

TT: Vajon a feleségei tudtak ezekről a dolgokról?

JS: Valószínűleg a feleségei igazából nem is tudták, hogy kihez mennek hozzá. Delorean nagyon jó volt abban, hogy az élete részeit teljesen elzárja egymástól. A barátai soha nem voltak az üzletfelei, az üzletfelei soha nem voltak a barátai. A cégeinek a személyzete pedig soha nem volt egyik sem.

TT: Az az igazán csodálatos, hogy ilyen messzire jutott. Nem az, hogy vakmerősége miatt meg merte tenni, hanem hogy hagyták.

IF: A vakmerőség a karakterének egy alapvető jellemvonása. Ha elég vakmerő vagy és igazán hiszel abban amit akarsz, mint Delorean is, akkor másokat is meg tudsz győzni arról, hogy veled tartsanak.

JS: Egyszer beszéltem vele és szembesítettem általam ismert tényekkel és gondolkodás nélkül állította az általam mondott ellenkezőjét. És látszott rajta, hogy amit mond, azt el is hiszi.

TT: De hát a Chrysler több fejesét is meggyőzte...

JS: Delorean igazi zsenije abban rejlett, hogy érezte, hogy ki mit szeretne leginkább és azt ígérte neki. Így tudta összeszedni a szakembergárdáját. Ezért is lett a könyvünk címe Dream Maker (Álomgyáros?). Egy ilyen személyiség, mint John Delorean hisz a saját tökéletességében és egyediségében és abban, hogy ő bármit megtehet. 

TT: Hol van most? 

IF: New Jerseyben. Christina és a gyerekei hétvégenként találkoznak vele. A perére készül.

TT: És miből él?

IF: Jó kérdés.

JS: A hótolós cége még megvan. Próbálta eladni, de a hitelezők nem engedik, amíg az ellene folyó ügyek le nem zárultak, úgyhogy egyéb ingóságait próbálja pénzzé tenni. Ha vannak esetleg külföldi befektetései, akkor azokhoz most nem tud hozzáférni.

Hát nagyjából itt ér véget az interjú. Elég hosszú, a valóságtartalmáról fogalmam sincs. Bogarássza ki mindenki magának. Az eredeti cikkeket már ide feltöltöttem. Nem túl nagy felbontás, de olvasható.

Az elmúlt hetekben két hétvégén is elvittem egy valamirevaló túrára a Deloreant, mert hát ok is volt és le akarom tesztelni Írország előtt. Az első az OT expós kiállítás volt, amiről megírtam már a beszámolót, viszont egy előzményét még nem. 

Írtam már a Delorean "enyhén" koros gumijairól. Gondolkodtam rajta, hogy ezzel már nem kéne elmenni a nagymesszibe így nekiálltam új gumikat keresni. Tudtam, hogy nagy szopás lesz, és elsőre annak is tűnt. Az első gumik nem veszélyesek, elég sok félét lehet kapni sok felé, de a hátsó az már nem ilyen egyszerű. Ezt a méretet (235/60 R15) csak nagyon kevés helyen lehet kapni és ott is horror áron. Ráadásul legalább valami nagyjából azonos típusú és mintázatú gumit szerettem volna. Némi keresés után egy Pirelli P600 (hátsó) és Pirelli P6000 (első) gumira esett a választásom. Az árakat elnézve viszont már kicsit elbizonytalanodtam. A P600-as darabára minimum 50000 Ft, ami a négy gumi árát minimum kb. 130000 Ft-ra lőtte volna be. Ez azért durva.

Tudtam, hogy Bopat gumijai is elég rosszak, gondoltam miért is ne most rendeljünk újakat. Szerencsére ő is így gondolta, így egy haverjával konténerben tudott is hozatni Amerikából Cooper Cobrákat. Igaz így lassabban ért ide, de nem siettem sehova, így nagyon örültem hogy a végén a szállítással együtt 90000 Ft-ból kijött minden. Ez után már csak el kellett vinni felszereltetni a gumikat és ezt éppen az OT Expo előtt csináltam meg. Itt már nem volt semmi extra, felmentek a gumik, minden jó.

Utána egyből fel az autópályára és a tapasztalataim szerint sokkal jobbak az új gumik. A kormányremegés teljesen megszűnt és ezek sokkal halkabbak is. Szóval a csere abszolút megérte. Nagy az öröm. :)

Egy másik dolog pedig a húsvéttal kapcsolatos. Mivel nálunk még megy a locsolkodás, ezért idén is megindultunk a tesómmal. Erről túl sok extrát nem tudok mondani, az egyetlen, hogy amióta megérkezett az autó a fordulatszámmal azóta gond van az alapjárattal. Ez a hiba néha jobb, néha kevésbé jó, de ahogy elnézem, szépen lassan romlik a helyzet. Mostanában néha már egész stabilan beáll 1500-ra az alapjáratom a gyári 850 helyett. Azt hiszem itt is kinéz egy jó kis takarítás a környéken.

A végére pedig még egy tanács. Amikor valamiért emelni kell az autót, MINDIG teljes emelővel emeljük! Ha karos emelővel emeljük  az autó elejét, akkor a különleges alvázszerkezet miatt a kaszni enyhén deformálódik és ez rosszabb esetben a szélvédő kitörését jelentheti. Ezt még én is csak olvastam, de jobb félni, mint megijedni.

Március óta megint vannak Győrben Amerikai Autós Minitalálkozók. Minden hónap utolsó hétvégéjén tartják, és a Vurdon udvarán kezdődnek, aztán valahol folytatódnak. Van kis mozgás a városban, van dumaparti meg minden ilyesmi.

Most hétvégén is lesz szombaton és jó eséllyel ott leszek. Ha valaki arra jár, akkor jöjjön! Eddigi találkozókról itt és itt írtam.

Említettem múlt pénteken, hogy ezt a könyvet kicsit jobban kivesézem, mert annyira más szempontból írja le a DMC és John Delorean történetét. A források zöme Deloreant egy igazán tehetséges mérnöknek, jó üzletembernek, az emberekre erősen hatni tudó, karizmatikus szónoknak írja le. Ez a könyv közel sincs ezen az állásponton. Sőt, esetenként még direkt rosszindulatot és hatásvadászatot is felfedeztem az interjúban, aminek a lényegét most ide is megírom (Persze ismét szabadfordítás).

A két író Ivan Fallon és James Srodes. Ivan Fallon a brit Sunday Telegraph egyik szerzője. A DMC fennállása alatt ez az újság volt a cég legnagyobb kritikusa. James Srodes pedig a saját washingtoni pénzügyi hírügynökségének vezetője. Ez az interjú is az ő irodájában készült és Tom Teicholz készítette.

TT: A könyvetekben felfeditek John Delorean valós személyiségét és a cégének az igazi működését, igaz?

JS: Nagyon szép lenne, ha úgy érezhetnénk, hogy mekkora titkot fedünk fel, de ez nem lenne igaz. Maga a tény teljesen nyilvánvaló, csak eddig senki nem mondta ki. Ez sokkal inkább egy olyan eset, mint amikor a mesében a kisgyerek rámutatott a ruha nélküli császárra. A GM-nél elég változatos volt Delorean karrierje és kétségtelenül egy mérnöki zseni volt, de az, hogy "felfedezte" volna a GTO-t vagy megmentette volna a Chevroletet, az túlzás.

TT: Szerintetek valóban felmondott vagy kirúgták?

JS: Kirúgták.

IF: Talán ez volt Delorean mítoszának a legfontosabb része, hogy ő hagyta ott a GMet. Valójában a vezetésnek elege lett már abból, ahogy a pénzügyeit kezeli és néhány korrupciós ügyben is megvádolták.

TT: Miért mi történt?

IF: Hát például a Chevroletnél egyszer felvetette, hogy minden Chevy szalonba videót kéne szerelni, ahol folyamatosan vetítenék a potenciális vásárlóknak az újdonságokat. Aztán kiderült, hogy a valószínű nyertes cégben Deloreannek részesedése van.

TT: Említetek eltűnt autókat is.

IF: Igen, kb. három tucat autóról van szó. Kiadta őket mindenféle hollywoodi sztároknak kipróbálásra, tesztvezetésre, bármire, de ezek az autók aztán soha nem kerültek vissza a raktárba.

TT: Volt egy pár éves időszak a GM elhagyása és a DMC megalapítása között. Mit csinált ekkor?

JS: Nagyon sok zűrös ügybe keveredett ebben az időben. Volt, hogy egyszerre három államban is vád alatt volt valami miatt. Habár ezt a könyvbe nem raktuk bele, de múlt héten, mikor Detroitban voltunk egy fickó mutatott nekünk egy 1948-as fotót a 23 éves John Deloreanről, amint éppen távozik a bíróságról, ugyanis ekkor mentették fel fiatal korára való tekintettel a "Yellow Pages Scam" (Arany Oldalak csalás) következményei alól. Ez a csalás arról szólt, hogy a régi Arany Oldalakból kivágta a régi hirdetéseket és a hirdetőknek elküldte egy számlával és azt mondta, hogy a jövő évi megjelenés számlája. Viszont a pénzt a saját címére küldette volna. Végül 2700 cég kapott számlát, amiből néhány feljelentést tett. Habár a detroiti lapok viccesnek tartották a történetet, Deloreannek csalás miatt kellett a bíróság előtt állnia.

IF: Van pár érdekes dolog a '74-es évéről is. Amikor '73-ban elhagyta a GM-et, akkor nem volt túl sok pénze. Kapott a GM-től egy Cadillac kereskedést, ami kb. 1 millió dollárt ért, ezt azonnal el is adta 850000 dollárért. Viszont eddigre már túl volt két elég drága váláson. Miután gyökeresen megváltozott az életstílusa és túl volt a plasztikai sebészeti beavatkozásokon, 16 év után elhagyta első feleségét Elizabeth Higginst. Ez után elvette Kelly Harmont, de két év után őt is elhagyta Christina miatt. Szóval '74-ben maximum 1 millió dollárja lehetett.

Ennek ellenére folyamatosan azt hangoztatta, hogy milyen sok pénzt rakott a cégbe, pedig nagyon úgy tűnik (és a könyvelés is ezt mutatja), hogy egy árva centet sem fektetett be a saját cégébe. Inkább használta a 230 millió dollárnyi mások által befektetett pénzt, amiből 18 millió azóta sincsen meg. Ezt a pénzt elméletileg az autó fejlesztésére fordították volna, azonban ez nem ért el a DMC-hez, hanem egy Panamában bejegyzett, de svájci székhelyű céghez került (DRLP), ami a pénzt Zürichen és Amszterdamon keresztül visszajuttatta New Yorkba. Ennek a pénznek a nagy része lenyomozhatóan John Delorean magánszámlájára került.

Megírtam a beszámolót, hamarosan felkerül az oldalra. Ha meglesz a link, akkor ide is beírom.

Készen van az oldal, erre tessék.

Pontosan 30 évvel ezelőtt, Április 19.-én indult el az első DMC-12 szállítmány Amerikába.

Megjöttem az OT Expóról és egyben a klubtalálkozóról, az Első Elnökségi Ülésről. Az Expó jó volt, a klubtalálkozó meg inkább érdekes. Voltunk páran, de tökéletesen eltérő időintervallumban. :) Szerdán majd megírom, hogy mik történtek, addig egy idézet:

- You know you are a Delorean owner when Run DMC goes from being an 80's band to a daily prayer.

- Onnan tudhatod, hogy Deloreantulajdonos vagy, hogy a Run DMC egy '80-as évekbeli bandából napi imádsággá válik.

Hát ez az idő is elérkezett. Néhány kósza esetet levéve eddig tudatosan kerültem a Vissza a Jövőbe témát. Valahogy úgy voltam vele, hogy ez a blog nem arra való, mert a filmről ezer helyen lehet olvasni, viszont magával a Delorean Motor Companyvel, a DMC-12-vel és John Deloreannel sokkal kevesebb. Legalábbis igazán részletes leírás nincs, hanem csak darabok mindenfelé. Ezért inkább hagytam a témát, de azért akit maga a film érdekel, az itt keresgéljen.

Van viszont egy olyan része a filmnek, ami a blog keretei közé is frankón befér, ez pedig a Vissza a Jövőbe autók és főleg a replikák. Mert ugye mindenki tudja, hogy a rajongóknak sok mindent el lehet adni jó pénzért, ezért többen is belefogtak a replikagyártásba és az ezt megelőző kutatásokba, fejlesztésekbe.

Voltak sokan (Joe Walser,J. Ryan, Terry Matalas, Oliver Holler, Ken K., Bruce Coulomb), akik megcsinálták a saját filmes Deloreanreplikájukat (jelenleg kb. 50 kész BTTF replika létezik), de igazán komolyan (értsd pénzért) két emberről tudok, aki foglalkozik velük. Az egyik Gary Weaver a másik pedig Videobob. Megéri mindkettőjük oldalát megnézni, mert elég jól le van dokumentálva a konvertálási munkafolyamat és rengeteg kép és jópár videó is van az autókról.

Amiért viszont előhoztam kettejüket az nem is a munkájuk, hanem a közösség és a kapcsolatuk. 

Először is a közösség. Tudni kell a Deloreanesekről, hogy nagy részük nagyon ortodox módon közelít az autójához. Ez azt jelenti, hogy elvetik a módosításokat, akár még a Vissza a Jövőbe replikákat is. Habár a mostani tulajdonosok nagy része a film miatt ismerte és vette meg az autóját, de jócskán vannak még első tulajdonosok is, akik még 1981 körül vették meg azt önmagáért és nem a film hatására. Ezek között a tulajdonosok között nagyon sok, aki nem is érti a film miatti felhajtást, igaz ebben már a koruk is szerepet játszik, mert azért zömük már a hatvanas éveit tapossa.

Azok, akik a film miatt szerezték be az autót, azok általában sokkal engedékenyebbek a konverziókkal szemben, de azért itt is vannak olyanok, akik lenézik az átalakítókat, mert szerintük ez az autó megerőszakolása és szerintük a film is felesleges volt, mert az autó már magától is csodás jármű.

Aztán vannak, akik elfogadják a konverziókat, de csak a tökéleteseket. Ők hajlamosak a legnagyobb gyökerek lenni, ha kritizálni kell. Alapvetően én még nem láttam olyan átalakítást, ami mindenkinek tetszett volna, de általánosságban elmondható, hogy Gary konverziói a jobbak, viszont Videobobé sokkal olcsóbb. Szóval ár/teljesítményben Videobob nyer.

Azonkívül pedig Garyvel van egy kis probléma. Nem ismerem a probléma egészét, de a lényeg, hogy van egy oldal, ahol a replikaépítők megbeszélik, hogy mit hogyan csináltak / csinálnak az autókon. Esetenként terveket küldözgetnek egymásnak és bizalmas leveleket váltanak. Ne felejtsük el, hogy ebben a replikaépítésben van pénz, mert egy jó replika akár 50-60000 dollárt is érhet. És Gary erre az oldalra betört és ellopott fileokat, levelezéseket. Később persze hazudozott és be is perelték ezek miatt. Nem tudom, hogy végül ebből mi lett, de publikus bocsánatkérésre is kényszerült és a hírneve már közel sem olyan jó mint régen.

Miért is írtam le mindezt? Azért, mert ha valaki úgy gondolja, hogy átalakítja a Deloreanjét vagy esetleg vesz egy Vissza a Jövőbéset és büszkén bemutatja a közösségnek, akkor készüljön fel arra, hogy leszedik róla a keresztvizet pillanatokon belül. Szóval csak óvatosan.

Csak egy pár kép a tíz órai bejegyzés előtt az OT Expón megjelenő Deloreanrokonokról.

Először a hétvége. Még jó, hogy megmondtam, hogy nem biztos a hétvégém, mert mint kiderült szinte köze nem lesz ahhoz, amit gondoltam. Az történt, hogy tegnap reggel szóltak a magazinosok, hogy lenne-e kedvem kiállítani az autót az OT Expón. Hát lenne.

Szóval emiatt a hétvége nekem a következőképpen alakul. Csütörtök este munka után elviszem gumiztatni az autót, majd felviszem Pestre és szépen rendbe rakom. (Egy kis kiegészítés: megvannak az új gumik és le is takaríttattam a járművet) Utána valahogy hazavergődök, másnap én nem megyek, de az autó már ott lesz a kiállításon. Szombaton aztán korán reggel megyek és egész nap a környéken fogok lebzselni, majd valószínűleg a vasárnap is hasonló lesz.

Mivel ez Pesten van, ezért a klubtalálkozóról hiányzást nem fogadok el! :) A fórumban pedig megvitathatnánk, hogy akkor ki mikorra jön meg hogyan. A Sokadalomra nem hiszem, hogy kimehetek, de azt majd meglátjuk.

Másik téma, hogy készen van az autó. Amikor először megláttam azt hittem minden tökéletes, de mostanra kiderült, hogy inkább csak nagyon jó. A régi állapotot maradéktalanul sikerült visszaállítani, de reménykedtem, hogy talán még jobb is lesz a hátulja, mint volt 2008-ban. A sérüléseket sikerült tökéletesen eltüntetni, azzal nincs is gond. Csak reméltem, hogy azt a kis lógást is megjavították és habár úgy tűnt sikerült, végül mégsem. Pár kép, aztán magyarázom.

Szóval a nyűgöm a következő. Szerintem az első képen nagyon szépen látszik, hogy a lámpa két jobb alsó csavarja nincs becsavarva, mert a lyukak lejjebb vannak, mint kéne. A második képen sokkal jobban néz ki, ez volt most hétfőn. Aztán eljöttem az autóval és megint elkezdett lógni. Elsőre nem értettem, hogy hogyan, mert hát be van csavarva de aztán észrevettem, hogy elkövették pont azt a hibát, amit én is még régen. Becsavarták a csavart, de nem a menetbe, hanem még az előző tulaj által fúrt álmenetbe. Szóval bukta. 

Viszont még mindig jobban néz ki, mint korábban, szóval lehet, hogy megint nekiesek. Lesz hétszentségelés meg bazmegek az biztos, de lehet, hogy meg tudom csinálni.