Most egy jó kis közös téma jön. Az elmúlt hetekben a töréstesztek lefolyása volt a téma és mivel mindez a DML-en is szóba került, ezért DML tag alatt is megírom a közösség véleményét. Itt most igyekszem csak a szükséges mértékig redundáns lenni, inkább a vitára (veszekedésre) helyezem a hangsúlyt. Az egész James Espey levelével kezdődött, aki megszerezte azt a dokumentumot, amit az elmúlt három hétben fordítottam. Levelében több mindenről is írt. Először is .pdf-et linkelte, kiemelte a 40 mph-s teszt végkövetkeztetését, leírta a teszt valódi célját, beszélt az ERM és az autó kapcsolatáról és említette az utoljára linkelt videót. Igazából semmi olyat, amiről itt a blogon ne lett volna szó. Ez után néhány pozitív köszönőlevél érkezett, majd beindultak a levlista tagjai és a néhány örök elégedetlenkedő mellett pár érdekes megfigyelés is érkezett. Nem pontos, hanem tartalmi fordítások következnek:
Bill Robertson #5939 (Róla már írtam itt.)
Nézzétek meg a fejsérülés értékét az 1. és a 2. tesz között. Annak ellenére, hogy a 2. teszt 5 mph-val nagyobb sebességgel történt, a vezető fejsérülésének az értéke mégis 10%-kal ALACSONYABB lett, míg az utasé majdnem duplájára nőtt. Emlékezzünk csak, hogy a vezető oldali ajtó kinyílt, szóval lehet, hogy az ajtó erősíti az autót, de karambol esetén növeli a fejsérülés kockázatát ... Egy másik érdekesség, hogy habár kinyílt az ajtó, a bábu mégis a járműben maradt.
Claude #1024 (Régebben Delorean, most Bricklin tulajdonos.)
Ebben a konkrét tesztben (40mph) ha valódi emberekről lett volna szó, akkor a nem elég biztonságos ajtó miatt biztosan meghaltak volna. Az ajtó úgy gyűrődik össze, mint az alufólia, márpedig az ember ennél sokkal puhább. A belső szervek pedig valószínűleg ugyanúgy torzultak volna, mint maga az autó. Lehet, hogy a fej sértetlennek tűnik, de az agy úgy rázkódott volna, mint a kocsonya a tálban. Ezen kívül a légzsákok túl nagyok voltak. Habár a 35 mph-s ütközés láb és nyaksérüléssel túlélhetőnek tűnik, a 40 mph-s tesztben nem lettem volna benne.
Ismeretlen (nem írta alá)
Hmmm. Nézzük csak. Az egyik oldalon az NHTSA 162 oldalas részletes elemzése, a másikon pedig Claude, aki megnézte a videót. Vajon melyikben higgyek?
Valamint nézzed csak meg, hogy a bábuk nem voltak bekötve! Mert a '70-es években még az volt az általános. És még így is határértéken belül vannak a sérülések.
Claude #1024
Ja és még valami: Hasonlítsátok össze a Bricklin és a Delorean töréstesztjét...
http://www.bricklin.org/BI_CrashTest.htm
Az utastér teljesen érintetlen, az ajtók pedig működőképesek voltak. A szélvédő meg sem repedt. ti melyik autóban lettetek volna ütközés esetén? Mellesleg az ütközésben a Bricklin motorházteteje nem sérült és az autót később kijavították.
(Sidaries: Zárójelben megjegyzem, hogy a Bricklin tesztje 30 mph-s sebességgel történt. Figyelembe véve a Delorean 35 és 40 mph-s tesztjének a különbségeit, ez bizony jelentős különbség.)
Mike:
Az utascella, az ajtók és az üveg egészben maradása semmit nem számít. Az utasok egészben maradása a lényeg. A modern törésteszteknek pont az a lényege, hogy sikerüljön az utasokat olyan "gyengéden" lelassítani, amennyire az csak lehetséges. Ha ehhez az kell, hogy törjön az üveg, hajoljon a motorháztető, szakadjon a tető vagy hajoljon az alváz, akkor ez mind meglesz ... mindezek előtt az autókat úgy tervezték, hogy minél masszívabbak legyenek, ami azt jelentette, hogy az utasokra óriási erők hatottak. Az eredmény egy súlyosan sérült vagy halott utas és egy tökéletesen érintetlen utastér lettek. A műszerek értékei számítanak, nem pedig az, hogy mi maradt az autóból.
Farrar Hudkins #2613
Amennyire én tudom, az alváz nem csak arra való, hogy elbírja azt, ami fölötte van ... Szerintem a Delorean alváza idejének az egyik legjobbja volt. Elég merev, de szükség esetén rugalmas. Nem nehezebb a szükségesnél, és önfeláldozó balesetkor.
Folytatása következik...
Idén szeptemberben egy nagyobb munka miatt szerencsém volt az Egyesült Arab Emirátusokban tölteni bő két hetet. Abu Dhabi nem büszkélkedhet ezernyi felhőkarcolókkal, világmegváltó csodákkal, mint Dubai, ezért lehet az, hogy az egyik fontos látványosság egy autógyűjtemény, az Emirates National Auto Museum (
A múzeumot Hamad bin Hamdan Al Hayan, más néven a Rainbow sejk hozta létre a saját autóiból. És hogy ki ez az ember? Első sorban Abu Dhabi uralkodó családjának tagja, az államalapító és óriási tiszteletnek örvendő, néhai Sheikh Zayed rokona. Szinte mindenki hallott már Dubairól és az elfogyó olajról. A helyzet az, hogy már elfogyott. De az Emirátusok egy fontosabb államában, Abu Dhabiban még vagy száz évre elegendő fekete arany készlet vár kitermelésre. A naponta több millió hordó olaj épp' elegendő hogy a világ egyik leggazdagabb szeglete legyen, ez az egyébként nem túl nagy ország. Az 1971-ben alapított Egyesült Arab Emirátusok olajbevételeinek ötven százalékát az uralkodó család birtokolja. Persze a család vigyáz az övéire, így megosztja az óriási vagyont, de azért jut a mulatságokra is. Mint például a szivárvány sejknek az autókra.
A múzeumot - ami leginkább egy garázs - egy 100x100 méteres piramisban rendezték be. Ez egy rosszul világított, túlzsúfolt, logikátlanul elrendezett, autók kiállítására véleményem szerint alkalmatlan helyiség. A piramisban a sejk 206 darab autóját lehet megnézni, persze csak illő távolságból. A látogatók és a kocsik között szinte mindenhol egy korlát feszül, lehetetlenné téve, hogy a kiállított tárgyakat körül lehessen járni, vagy alaposan szemügyre lehessen venni őket.
Az itt dolgozó személyzet - aki egy öreg bácsi - az angol nyelv valami egészen ritka változatán azt is elárulta nekünk, hogy másik két, nem látogatható hangárban még vagy háromszáz autó vár bemutatásra. Megkérdeztem, hogy Delorean van-e a gyűjteményben, de vagy nincs, vagy nem értette a kérdést a bácsika. Úgy tűnik van remény, és a jobb sorsra érdemes gyűjtemény elköltözik Sharjahba, egy Dubai melletti emirátusban nyíló múzeumba. A kiállítástól nem sokat vártam, ezért nem is csalódtam.
Természetesen voltak különleges és egyedi darabok, mint például az alig több mint háromszáz példányban készült Lamborghini LM002, de számomra igazán érdekes darabok nem voltak kiállítva. Terepjáró rajongóknak viszont igazi Mekka a múzeum, hiszen a sejk Hummer, Jeep és Land Rover gyűjteménye lenyűgöző.
A kiállítás igaz szenzációja a Top Gearben (
Sokkal problémásabb viszont az autó elejére rendszámot rakni, mert ott aztán semmi hely nincsen rá. Ez valószínűleg azért történhetett, mert az USA több tagállamában nem szükséges az első rendszám és akkor minek elrontani vele az autó kinézetét, nem igaz? Így aztán a boldog európai vakarhatja a füle tövét, hogy mégis mit tegyen. Szerencsére azért vannak lehetőségek.
Például fel lehet fúrni vagy ragasztani a műanyagra és középre rakni mint skynet autóján van. Azt hiszem ez a legáltalánosabb megoldás. Én amiatt nem szeretem, mert valamennyire biztosan megviseli az autót. A fúrást nem kell ecsetelnem, a ragasztó helye meg szintén ott tud maradni. 
Esetleg le lehet rakni szélre ahogy nálam van, de ez sem tökéletes. Először is ferde lesz a rendszám, másodsorban pedig aszimmetrikus az autó eleje. Nekem az aszimmetria még teszik is, de a ferdeség nem annyira. Nekem ezt még az is súlyosbítja, hogy elől öt csavar tartja a helyén a műanyag alatti rácsot, amihez én is hozzácsavaroztam a rendszámtartó keretemet, de pont egy hiányzik azon az oldalon ahová raktam a rendszámot. Emiatt nem csak ferde, de még lóg is. Mondjuk ha az elmúlt négy évben nem szedtem szét miatta az autó elejét, akkor lehet, hogy csak ezért már nem is fogom. :)
Van még egy másik többé-kevésbé elterjedt elhelyezési mód: a hűtőrács közepe elé függesztés. Ezt én semmiképpen nem javasolnám, mert a hűtő az orrész alatti rács mögött van és ha ezt eltakarjuk, akkor a menetszél nem tud olyan hatékonyan hűteni. Olvastam beszámolókat a dmctalkont még régebben, hogy amikor eltették onnan a rendszámot, akkor a motor alacsonyabb hőfokon járt és egy farmotoros autónál nem vicc a hűtés, mert könnyebben túlmelegszik.
Ahogy a számokon is látszik, a mért értékek jóval a maximum alatt vannak. Az egyetlen érték ami magasabb az átlagnál, az utas bal oldali combjára jutó terhelés. Ezt az értéket a tesztelők a bábu érzékelőjének a hibájára vezetik vissza és a környező érzékelőkből átlagából számított 1220-as értéket tartják inkább valószínűnek.
Ha kevés az időm, akkor csak a környéken megyek egy kb. 5 km-es kört, hogy kicsit menjen az autó, de ideális esetben - mint a most hétvége is volt - néha egész nagy tud lenni egy ilyen "csak elugrok 5 percre". Legutóbb bő 60 km-t mentem úgy, hogy induláskor nem is terveztem ennyit. Összeszedtem egy haveromat és elindultunk. Dumáltunk, krúzolgattunk a vidéken és élveztük az autózást.
Ez után már csak a hazaút volt hátra. A havert kiraktam a házuknál én meg hazamentem. Ilyenkor van még két szokásom. Mikor beállok az udvarra, nem állítom le az autót, hanem megszagolom a kipufogógázt. Ha nincs szaga akkor minden oké, mert az égés valószínűleg jó hatásfokú, de ha felmelegedés után is büdös, akkor lehet, hogy valami okból túl dús vagy szegény a keverék. Persze ez nem egy általános csodaszer, szerintem ez inkább az én hülyeségem, de már megszoktam. A másik pedig, hogy ismét megnézem, hogy folyik-e valami a szokásoson kívül.