Élet egy Deloreannel

Mint ígértem, a mai részben már a prototípus és a szériaautó közötti fontosabb különbségek lesznek. Az ablakok, a felnik és a visszapillantó tükrök.

Habár a prototípus felnije is egész szép volt, de szerintem a széria autójé sokkal jobb. Az ablak és a visszapillantó tükör elhelyezése pedig határozottan modernebb formát adott az autónak. A prototípus tényleg a '70-es évek autója, de a szériaautó már sokkal időtlenebb forma. Ennek is megvan a története. Amikor Giugiaro megtervezte a prototípust még 1975-öt írtunk. Amikor pedig elhúzódott a pénzgyűjtés, a motorválasztás, a gyárépítés, akkor John Delorean kért egy faceliftet (modern kifejezéssel élve) az autónak, mielőtt az még gyártásba került volna. Szerintem ilyen sem volt az autótörténelemben. :) Ez valamikor 1980 elején történt és Giugiaro és Colin Chapman (Lotus) végezte el. Az első autó 1980 karácsonyán gördült le a sorról, tehát elég kevés idő volt a módosítások bevezetésére.

Most még két kép, az egyik az eredeti felniről a hivatalos szabadalomról, valamint egy másik, ahol jobban megnézhető a visszapillantó tükör szériaautós formája.

Na meg még a végére idecsapok egy képet a famodellről, ami mutatja, hogy voltak még elképzelések.

Ez a felni és ez a tankolónyílás nagyobbat üt mint Tyson. (viszont már fent vannak az ablak mögötti műanyag légbeömlők) Ez a kép valamikor 1979-ben készült. 

Azt már megírtam, hogy nagy nehezen sikerült rendszámot szereznem, arról viszont még nem írtam, hogy fel is szereltem. Ez azért egy kicsit bonyolultabb annál mint ahogy hangzik. Mivel Amerikában sok államban nem kötelező az első rendszám, ezért a Delorean is úgy készült, hogy nincs kimondott hely a rendszámnak.

Ezért úgy gondoltam, hogy az lenne a legjobb, ha a lökhárító alá raknám valamelyik oldalra, mert azért a hűtést nem kéne teljesen leblokkolni. 

Átmentem a szembeszomszédunkhoz, aki az a tipikus ezermester típus. Más alkalommal is szereltünk már kisebb dolgokat együtt az autóhoz. Na most a lökhárító alsó része külön van hozzácsavarozva a felsőhöz, ezért gondoltuk, hogy oda fogjuk felfogatni a rendszámot. Neki is álltunk legyártani a megfelelő tartólemezt.

Mikor elkészültünk, akkor jött a neheze, mert már elég hideg volt és egy rongyszőnyegen feküdtem a decemberi fagyott földön és egy idő után már a kezem annyira elfagyott, hogy csavarozni is alig bírtam. Viszont a végeredmény szerintem elég jól sikerült.

Főleg, mert elég stabilan áll, habár csak egy csavar fogja. Mondjuk emiatt azért egy kicsit lóg a széle. Kettőre terveztük, de a szélső csavarral (amelyik eddig hiányzott) nem találtunk menetet. Oda majd még szereznem kell valami csatot, vagy nem tudom mit, aztán akkor már tényleg jó lesz. 

A hátsó rendszámot még nem raktuk fel, mert mozogni alig bírtam a hidegtől és szerintem oda egy kicsit bonyolultabb lesz. Most úgyis téli szünet van, úgyhogy majd ha megjön a jó idő, akkor azt is megoldjuk.

Kicsit offtopik, de a kronológiát nem mindig tartom a blogban. Ez egy kicsivel a szilveszteri túra előtt volt. Csak szóltam.

Mivel új év van, ezért írok egy kis összefoglalót a blog fejlődéséről. Igaz, még csak négy hónapos a blog és ennyi idő után nem nagyon szoktak elmélkedni az idő múlásáról, de most én mégis megteszem.

Szóval a blog kicsit koncepciótlanul indult, csak annyit tudtam, hogy a Delorean lesz a középpontban. Megírtam a beszerzés történetét, meg mindent ami éppen az eszembe jutott. Aztán idővel meglett az ötlet, amivel hosszú távon is lesz anyag, amiről írjak. Ezt a karácsonyi menetrendnél írtam le, de már egy ideje alkalmaztam. Na de a lényeg:

Amikor indult az oldal is tudtam, hogy rétegblogot írok, ezért nem kell túl nagy látogatottságra számítani. Ezek az oldal tavalyi látogatási statisztikái:

Átlagban napi 10 körüli látogató volt a kezdetekkor, ez mostanra átlag napi 15-re nőtt. Nem sok, de ezek egész stabil számok, úgyhogy megéri folytatni. Arról nem is szólva, hogy reményeim szerint majd a veteránvizsgánál pozitívum lesz az ennyire dokumentált előélet. :) Volt néhány furcsa adat, mikor Október végén elértem a 40-es látogatószámot. Ekkor került ki a Népítéletem a Belsőségre. Ez a delorean.hu és a blog statisztikáiban is meglátszott kb. 3 napig.

Ezen kívül van még pár hivatkozási statisztika és egy egyéb statisztika. Az még egész jó lehet. Íme:

Ebben a színmélység és a képernyőfelbontás annyira nem érdekes, de a böngészők alapján elmondhatjuk, hogy a blog olvasói rendkívül felvilágosultak és haladó gondolkodásúak. Az explorer aránya mindössze 25%. Én magam az Operának örülök még ha annak a nagyrészét én magam is generálom. :) A Windows túlsúlya nem meglepő, bár a Mac részesedése elég magas.

További tervek is vannak. A legfontosabb, hogy jelenleg csak egy konzervskint használok és ezt lehetne kicsit még javítani. Aztán ha minden jól megy, akkor a Deloreantulajdonosok köre idén bővülni fog és akkor majd talán a blogszerzők száma is. 

Azt hiszem ennyit akartam mondani, remélem eddig elégedettek vagytok a bloggal és remélem ez után is azok lesztek. Ötleteket továbbra is elfogadok, ha tetszik, akkor igyekszem megfogadni.

Folytatom evolúciós sorozatomat. A számozás kicsit hülyén alakul úgy látom, mert most, hogy már eljutottunk az első gyártott Deloreanig rájöttem, hogy a prototípus és a szériaautó különbségeit nem lehet egy részben leírni. Szóval minimum kettő, de lehet, hogy három részre is elég lesz. A kisebb, kevésbé látványos dolgokkal kezdem. Na akkor csapjunk bele:

Balról jobbra haladva. Más formája és színe van a lökhárítóknak, az indexlámpa a prototípuson a díszcsík alatt van, míg a szériaautóban benne a csíkban. A motortér ablakánál pedig lett egy hátsó légbeömlő és az első műanyagborítást kapott. Jöhet az autó eleje:

Itt is csak az előbb már bemutatott különbözőségek vannak. Az indexlámpa itt is beépült a díszcsíkba és a lökhárító formája és színe is sötétebb a szériaautónál.

És végül az autó hátulról:

Szerintem az a legfontosabb, hogy a prototípuson hiányzik az egész motortér fölött lévő nemtudommi. Angolul louvre, de nem tudom hogy mondjam magyarul, mert nem légterelő. Ötleteket elfogadok, bár szerintem mindenki tudja miről van szó. Aztán a motortérfedő műanyagon is máshogy vannak a lyukak. A szériaautó így jobban ellenáll a beázásnak. Végül pedig a kipufogók középről átkerültek a két szélre. Szerintem jó ötlet volt.

A következő részben egy kicsit fontosabb változtatások lesznek.

Barátnőmmel úgy gondoltuk, hogy a Szilvesztert az autóval kéne tölteni egy nagyon egyszerű ok miatt. Mikor is lehet legjobban időt utazni, ha nem éppen Szilveszterkor? Persze nem volt biztos az egész, mert néhány feltételnek meg kellett felelni, hogy kimenjek az autóval.

- Nem eshet az eső, hó. Téli esőbe nem viszem ki az autót. Hóra meg nincs felkészítve.

- Nem lehet nagyon hideg, mert ha az a minimális csapadék (pára) lefagy, akkor a vezetési tréning megmutatta, hogy mi történik az autóval egy fékezésnél.

- Nem lehet sózva az út. Az egyetlen dolog ami még a Deloreant is ki tudja nyírni.

- Szegény barátnőnek jobban kellett lennie, mert kicsit beteg volt a nagy szünetben.

Szerencsére az idő is jó volt és a Béb is jobban érezte magát (vagy csak nem mutatta, hogy rosszul van :) ), szóval mehettünk. Valamikor 11 előtt indultunk el Győrbe, mert úgy terveztük, hogy megnézzük a tüzijátékot. Egy kisebb kitérő után sikerült is beállni a Baross híd mellé és onnan nézhettük. Őszintén szólva szerintem elég gyenge volt. Össze-vissza lövöldöztek, a zene sem volt túl jó, szóval inkább nem maradtunk a végéig.

Meglátogattuk egy ismerősömet, akikkel dumáltunk az autóról és vittem is őket egy körre, majd egy kis melegedés után mentünk is haza. Kábé kettőkor értünk haza, majd a Passatba visszaszállva megint Győr felé vettük az irányt. És paff! nekiállt esni az ónos eső. Egy pillanat alatt ráfagyott a szélvédőre, és alig láttam ki. Elég para volt. Ha mindez a Deloreanban történik, biztosan problémás lett volna a hazaút. 

Azt mondjuk már észrevettem, hogy ezt az autót szereti az időjárás. Még soha nem kapott el nyári zápor meg ilyesmi. Egyszer kimentem zuhogó esőben, de az teszt volt. Olyan viszont már sokszor volt, hogy amint elraktam az autót a garázsba már el is eredt az eső.

Az autó nagyon szépen és megbízhatóan működött végig. Ismét öröm volt az autózás. Jó volt nézni ismét azt a pár embert, aki az utcán bóklászott, mikor észrevették. Bár mostanában már annyira azért nem figyelem őket, de jópárszor látszott, hogy utánafordultak. Ezt szeretem. Vegyék is észre, hogy nem csak a cicaszemű bubiautók léteznek, hanem vannak igazi egyéniségek is közöttük.

A Szilveszternek egy nagyon fontos tanulsága volt:

- Az időutazás 2008 és 2009 között 0 mph-nál is végbemegy!

Végre végetértek az ünnepek és minden visszatérhet a normális kerékvágásba. :) Ez azért jó, mert most már én sem fogom ellinkeskedni a blogírást mindenféle buta játékok, ünnepek és ennivalók miatt, ezért tudom magam tartani a December közepén írtakhoz. Ez a mai még csak információs bejegyzés, hogy visszatértem és most már írni fogok rendesen. És mivel lehetne ezt a legszebben kifejezni, mint ezzel a hivatalos, dátum nélküli közleménnyel, ami valamikor 1982 nyarán íródhatott.

John Delorean hihetetlen optimizmusa nagyon jól átjön, amikor arról ír, hogy aláírtak egy szerződést a céget átvett vállalattal és visszatérnek az üzleti életbe. Sajnos mindannyian tudjuk, hogy mi lett pár hónap múlva, de maga a közlemény szépen ideillik.

Szóval: "Good News, back in business"

Igazából már vártam, hogy ezt a bejegyzést megírhassam, mert szerintem az evolúció legérdekesebb része következik. Ez pedig a Delorean Safety Vehicle, azaz a DSV.

John Delorean (nagyon helyesen) úgy gondolta, hogy a jövő útja a biztonságosabb autók építése. Ezért a készülő prototípusában a biztonság nagyon nagy szerepet kapott. A cél az volt, hogy ezzel az autóval túlélhető legyen egy 50 mérföld/órával (80km/h) történő frontális ütközés. Később, mikor már gyártásban volt az autó, azt mondta, hogy ez, vagy akár a 60 mph-s (96km/h) ütközés is túlélhető. Persze nem fogsz sértetlenül kiszállni, de ha jó az orvosod, akkor össze tud rakni. Nem tudom, hogy ez mennyire igaz, mert elég kevesen tesztelték az autó frontális ütközésvédelmét, de gyanítom, hogy ezek ellenére nem túl szerencsés vele ütközni. (Elvégre nincs elől motor, ami megfogja az ütközés erejét. Ez lehet, hogy marhaság, mert az autók karosszériája 2 külön részre bontható: a megerősített utas-kabin, és a gyűrődő-zónák. Viszont a motor ugye egyikbe se passzol - az egy nagy "vasdarab" amit még csak össze se nagyon lehet nyomni. Tehát orrmotoros kocsiknál pont az a cél, hogy ez a nagy "holtteher" minél inkább kikerülje az utas-kabint. Ami pedig az ütközés erejét hivatott elnyelni/eltéríteni, azok az előre tervezett módon deformálódó gyűrődő-zónák. (CodeKiller javaslatára javítva.)) Erről majd egyszer később írok.

Viszont eléggé elkanyarodtam a témától, úgyhogy vissza a DSV-re. A DSV egyik célja az volt, hogy korának a biztonságos autóival szemben jól nézzen ki, mert azok eléggé tankszerűek és ormótlanok voltak. Az egyik első rajz, amely készült róla így nézett ki:

Egész szépen felismerhető a későbbi Delorean formája, már megvannak a sirályszárny ajtók, a különálló műanyag lökhárítók, a lapított forma, valamint a szélvédő is hasonló. Viszont a motorháztető, az oldalablakok és sok kisebb részlet még eléggé eltérő. A rozsdamentes acél karosszériáról sem esik még szó. Ez a kép valamikor 1974 vége körül készülhetett. Nézzük sorrendben a tervezett műszaki adatokat:

Motor: V6-os vagy sornégyes motor, méretre 2,5l-től 3,2l-ig valahol. 150-200 lóerő. Úgy tűnik ezt teljes egészében sikerült tartani. Egyedül az a fránya katalizátor rontotta le a lóerőt 150 alá.

Sebváltó és alváz: 5-ös manuális és 4-es automata. Hát az automata csak 3 fokozatú lett. Független felfüggesztés és habár itt nincsen itt, de középmotorosnak tervezték. Ebből a független felfüggesztés sikerült, a középmotor nem.

Kerekek, fékek: A fékeknél nem tudom mi az az anti-lock system, gondolom valami korai ABS. Na ez kimaradt. Úgy ahogy a légzsák is, ami ebben a felsorolásban nincsen itt, de tervezték. 14"-os kerekeket terveztek, de a hátsó végül 15"-os (és jóval szélesebb) lett a motor hátulra kerülése miatt.

Egyéb: A Body résznél amit írnak, az egy új gyártástechnológia, az ERM. Erről külön cikket írok majd. A súlyt és a méreteket sikerült tartani.

Szóval szerintem egész jól belőtték, hogy hogyan fog kinézni az autó, bár azért lettek komoly változások. Ilyen volt az előbb említetteken kívül a motor váltogatása is. Volt szó Wankelmotorról, de a magas fogyasztás miatt az kiesett. Márkára pedig volt Citroen, Ford és végül a PRV. 

És végül egy újságcikk első lapja az 1975-ös prototípusról:

Bizony ez már egy rendes Delorean, de az elején nem DMC, hanem még DSV van. Igazán különleges.

Szerencsére jó idő volt egész karácsonykor, úgyhogy elég sokat mentem az autóval. Persze itt nem kilométerek százaira kell gondolni, mert végülis téli szünet van és annyira nem mertem menni. Akkor pedig már az apa is vezette. Elég jól meghajtotta az autót, ennek miértje megéri ezt a bejegyzést 

Szóval az a lényeg, hogy mikor megvettem, akkor szüleim nem tudtak elvonatkoztatni a Delorean korától. Számukra egy 27 éves autó a Zsigulik, Trabantok közvetlen rokona. Márpedig azok jelenlegi megbízhatósága, minősége pedig nem feltétlenül indokolná az erre az autóra elköltött pénz mennyiségét. Próbálom meggyőzni őket (főleg az apát, mert az anyát egyszerűen nem érdekli :) ), de nem egyszerű. Így amikor az apa vezeti, akkor benne van, hogy szeretné bebizonyítani az igazát, azt, hogy ez is csak egy ugyanolyan 27 éves autó, mint a többi. Ezért amikor ő vezeti, akkor huzatja, tépi, pörgeti, meg minden ilyesmi, amiben kijöhetnének a hibái.

Szerencsére az autó eddig nagyon jól állta a sarat és ő áll nyerésre. Mellesleg én is támogatom az ilyen teljesítménytúrákat, mert tényleg kihozza az autó hibáit és én egy megbízható autót szeretnék, de azért féltem is ilyenkor. Főleg a már régebben említett 11 éves nyári gumik miatt. Persze az apa levezetett bő 1 millió kilométere jó garancia arra, hogy érzi az autót és nem lesz gond, de kétségtelen, hogy én soha nem használtam ennyire határon szegény autót.

Végül még annyi, hogy az autó tényleg jól ment és megbízhatóan működött. Frankó.

Ma beindítottam a gépet, amint hazaértem. Pöccre indul és a kis alapjáratingadozást (ami elmúlik, ahogy felmelegszik a motor) levéve nagyon szépen jár. Remélem jobb idő lesz majd valamelyik nap mostanában. Ha nem fog esni a havas eső, akkor majd kimegyek egy kisebb túrára itt a környéken és akkor lesz értelmes bejegyzés is a blogon, nem csak ilyen spammelős jellegű.

Azért pedig, hogy valami értelme is legyen ennek a bejegyzésnek, a szar időre való tekintettel egy szép kép még a nyár közepéről delorean.hu tagokkal, beszélgető barátnőkkel és Tóbi kutyával:

Egyébként meg mindenkinek Boldog Karácsonyt!

Úgy gondolom, hogy a blog szerkezete és frissítési rendszere a következő lesz.

Hétfő: Ilyenkor csak gyorsabb, kisebb bejegyzések lesznek, tehát ilyenkor lesznek az ilyen bejegyzések mint ez, és esetleg néhány minimális kommentárt kívánó érdekesség.

Szerda: Ezeken a napokon lesznek kimondottan a saját autómmal kapcsolatos bejegyzések. Mivel általában hétvégenként vezetem, ezért nem lehet minden nap írni róla. Főleg nem érdekes dolgokat.

Péntek: Itt lesznek az általánosabb témák. Pl. ezen a napon fogom folytatni az evolúciós sorozatot, és majd itt lesznek az ilyen fajta ismeretterjesztő témák.

Visszatérve pedig a kezdeti témára:

Most, hogy jönnek az ünnepek, kapásból felülbírálom az előbb írtakat és a teljesen rendszertelen frissítésre teszem le a voksomat. Szóval a Karácsony és a Szilveszter miatt fogalmam sincs, hogy hogyan lesz időm a blogra irogatni, szóval majd ha lesz, akkor lesz, ha meg nem, akkor nem.

Utószóként, pedig továbbra is igaz, hogy ha valakinek ötlete van, hogy miről írjak, az írja meg, mert kábé 2 hónapra való anyagom van aztán ha nem találok ki új dolgokat, akkor még ritkább lesz a frissítés. Hiába, ha egyedül vagyok, akkor kevés dolog történik. :)