Élet egy Deloreannel

Tavaly márciusban már írtam a Győrbe behozott Beverly Hills Car Clubos autóról és kb. egy hónapja volt lehetőségem a saját autóm OT-ja mellett beugrani megnézni, hogy hogyan alakulnak a felújítási munkálatai. Emellett pedig sikerült egy jót beszélgetni is a történésekről. 

A legfontosabb dolog egyértelműen az, hogy az autó eladásra került. Az előző tulajdonos, akivel találkoztam is még a "kubai találkozón" sajnos kilépett a felújításból, és eladta az autót. Ha jól tudom akkor anyagi problémák álltak a háttérben, de mindenféle pletykákat itt nem akarok leírni. A lényeg, hogy egy kis szünet után folytatódott az új tulajdonosnál - ha nem is óriási léptekkel - a komplett restauráció. Most már egyértelműen az összerakás fázisánál járnak, a részegységek szinte mindegyike átesett a szükséges javításokon és felújításokon.

A teljesen használhatatlan és javíthatatlan alvázat leadták vasba, majd vettek egy újat Edtől, a motort szintén neki küldték el teljes felújításra, aminek a MÁV raklapját mi is láthattuk nála, a váltót szintén sikerült rendberakni, az acélelemek szépek, a belső pedig még újraépítés közben van. Ennek ellenére még mindig rengeteg a munka, ahogy az majd a képeken is látszódni fog. Az egyik legdurvább dolog számomra a teljesen elrohadt üléstartó sín és kézifék, ami csak úgy lehetséges, hogy évekig ázott az autó belseje. Ami egyébként könnyen elképzelhető az összedrótozott szélvédőből és az emlékeim szerint hiányzó bal oldali ablakból kiindulva. Röviden összefoglalva ami jó, az a motor, a váltó, a futómű és a külső megjelenés nagy része.

Azonban van három olyan problémás rész, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Az első az alváz. Gyönyörű, galvanizált, és ennyi. Többekkel beszéltem, és mindenki azt mondta, hogy egy galvanizált alvázra még kell rakni egy védőréteget, mert az első kisebb sérülés után azon a részen már nulla védelmet ad. Itt ez nem történt meg. Elméletileg ez az autó csak egy gyűjteményben fog állni, de ez akkor is egy hiba. Amikor rákérdeztem, akkor az volt a válasz, hogy ez volt Ed kimondott utasítása, hogy ehhez nem szabad hozzányúlni. Szerintem ez valami félreértés lehet, Ed angolját néha tényleg nem könnyű megérteni.

A másik pedig az ülések és az első-hátsó lökhárító. Az ülések szépen meg lettek csinálva, azonban a bőr redőzése nem olyan, mint kéne lennie. Nem komoly hiba, de említésre méltó. Sokkal inkább bántotta azonban a szememet az első és hátsó lökhárító színe. Az eredeti szín, mint pl. az enyém is, ennél sokkal világosabb szürke és kevésbé csillogó. Ez annyiban bánt, hogy ilyen lett, mert direkt felhívtam a Vurdon figyelmét, hogy ez egy speciális szürke, nem sokan tudják a rendes színt kikeverni, ezért szívesen segítek nekik, de azt mondták, hogy találtak valakit, aki meg tudja csinálni. Megcsinálta valóban, de rosszul, bár a fekete részek nagyon szépek lettek. Ez a hiba mondjuk aránylag olcsón javítható, de akkor is elkerülhető lett volna.

Szóval érdeklődve várom, hogy mi lesz a vége a felújításnak, ezeket a kétségeimet elmondtam a Vurdonnak is, kíváncsi vagyok, hogy megfogadják-e. Az alváz rendes védelme most már kicsit költségesebb lenne, de a másik két probléma még aránylag könnyen és olcsón javítható. Főleg ha figyelembe vesszük, hogy ennek az autónak a restaurációs ára bőven 20 millió Ft fölött lesz. Akkor lehetne már tökéletes is.

Sok korábbi bejegyzésben írtam, hogy érezhetően túldúsít a K-Jet, ezért sokat fogyaszt a Delorean, valamint érezni a szagán és a teljesítményén is. Emiatt, ahogy az előző bejegyzésben már írtam, a Delorean be lett jegyezve egy K-Jet beállításra. Korábban voltam már, ahogy a blogot nézem 2014-ben és 2018-ban az injektor.hu-nál. Első alkalommal ugyanezért kellett menni, bár akkor a fogyasztás ha jól emlékszem már 16-17 liter körül járt, tehát súlyosabb volt a probléma, a második alkalommal pedig inkább csak egy kis utánállítás kellett a motor szétszedése után. Most még nem volt annyira komoly a probléma, nagyjából a "Nem rossz, nem rossz, de a jó az nem ilyen." állapotnál járt az autó.

Viszont az injektor.hu abbahagyta a K-Jet szerelését, így amikor McFly megtalálta ezt a budapesti szervizt Árva András személyében, tudtam, hogy meg is van az új hely a Deloreannek. McFly autóját nagyon szépen kipofozta a 30 év állásból adódó lustaságából, biztos voltam benne, hogy nálam sem lesz gond. Megbeszéltük a találkozót jóval az OT vizsga utánra, mert előbb legyen meg minden papír, aztán vártam. Persze, ahogy legutóbb is írtam, ha tudtam volna, hogy CO mérés is lesz a műszakin, ezt vettem volna előre, de mindegy, így is oké lett minden.

Szóval jött a május 2, hétfő, én pedig délután beültem a Deloreanbe és már mentem is Budapest felé. Pont a város másik oldalán volt a célpont, szóval kellemes kis útnak néztem elébe körbe az M0-n, mert a belvárosi össznépi dodzsembe még mindig nem szeretek Deloreannel menni. Gond nélkül odaértem, beálltam, és el is kezdődött az autó előéletéről kérdezgetés. Igyekeztem válaszolni, de azért voltak kérdések, amikre egyáltalán nem tudtam a választ. Megvan már a Delorean 14 éve, elméletben már nem vagyok rossz, de azért nem lettem autószerelő. Azért sikerült pár dolgot tisztázni, majd megérkezett McFly, és egy kis beszélgetés után elindultunk a Keletibe. Közben pedig jó volt, hogy legalább élesben is megnéztem, hogy milyen lett az övé. Egyértelműen jobb a gyorsulása, mint az enyém, már városi tempónál is, szóval erősen bíztam a sikerben.

Nagyon régóta nem vonatoztam, és azt kell, hogy mondjam, abszolút kellemes élmény volt. Végül hazaértem, eltelt pár nap amíg bütyköltek rajta, majd jött a hívás csütörtökön, hogy ezt az autót nem lehet megjavítani, mert készen van. Frankóság, milyen lett? Pont olyan, mint a McFlyé. Akkor oké, pénteken megyek érte. Ismét vonat, majd taxifogás a Keletinél, ami egy jó kis sztori volt már magában is. 

Megvolt a taxis, mondtam, hogy hova akarok menni, kérdeztem, hogy kb. mennyi lesz? Mondta, hogy hát ez bizony eléggé kint van, szóval 8000 Ft-ért elvisz. Mondtam, hogy szerintem a 7000 is elég lesz. Erre ő, hát ha így állunk neki, akkor 9000. Mondom, akkor 6000. Erre nézett, majd röhögött egyet, aztán mondta, hogy jól van, legyen 7000. Egyébként tényleg hosszú az út, ráadásul aznap volt a Giro is, ezért a forgalom is nagyobb volt, szóval habár még így is drága volt, de emiatt az alkudozás miatt megérte. Útközben jól elbeszélgettünk a medenceépítéstől a vesekőig, majd kirakott az utca végén, fizettem, majd elgyalogoltam az autóig. Persze taxiórát nem indított, de nem is gondoltam, hogy fog.

Ott pedig éppen járt a motor és még az utolsó teszteket végezték. Beszélgettünk, hogy mivel kellett foglalkozni, és bizony elég sok dologgal. Kicserélték a gyertyákat és a Lambda szondát, a bemelegedésszabályzóval is kellett  bőven foglalkozni, ráadásul még az ECU sem volt rendesen bekötve, szóval volt baj elég. Ja és kompressziót is mértek, amik mint mondták, szép gyári közeli értékek. Majd beültünk és mentünk egy kört. Habár gyökeres változások nem voltak, ami inkább annak volt köszönhető, hogy egyébként sem volt annyira rossz az állapot, de mégis észrevehető volt a javulás. Az alapjárat egyértelműen simább, a motor teljesen egyenletesen jár, a kipufogó csípős szaga elmúlt és egyértelmű, hogy jópár lóerő is megkerült. Talán hármasban és négyesben a legszembeötlőbb a javulás.

Visszaérés után kifizettem a 180000 Ft-ot, ami nem volt egy olcsó mulatság, de ennyit azért megért egy ilyen profi rendberakás. Aztán bepattantam az ülésbe, majd rá az M0-ra, egy gyors tankolás, hogy a régi rossz fogyasztást lezárjam egy 13 literessel, aztán végigküldtem elég komoly tempóval hazáig. Útközben még Skynetnél álltam le negyed órára, mert volt egy kis elintéznivalónk, be is szólt, hogy túl halk az autóm, én meg megmondtam neki, hogy ez így a jó, az övé a hangos, majd zúgtam is tovább. A héten pedig most már kipakolom a csomagtartóból a kockakövet.

Megint eltelt 5 év, megint ideje volt az OT vizsgának. Ami azt jelenti, hogy megint foglalkozni kellett az autó optikai megjelenésével is, nem csak a műszaki tartalommal. Szerencsére nagy gondok nem voltak, de akadtak azért foglalkozós részletek. Összegyűjtöttem, hogy miket kell megnézni, majd elkezdtem a Vurdonnak az agyára menni. Már tavaly év végén mondtam, hogy tavasszal meg fogok jelenni, aztán utána nagyjából havonta beszéltünk és nyugtattak, hogy ismerik az autót, nem kell ide ennyire parázni. Először április 20. volt az OT vizsga időpontja, de aztán átrakták 21-re. Én pedig az előző héten vittem volna az autót, de megcsúsztak a szerelők, így csak a vizsga előtt két nappal vették át. Őszintén szólva ezt egy kicsit szűknek éreztem, de mikor mondták, hogy három ember van a munkára, akkor megnyugodtam. Addigra ezeket a dolgokat szedtem össze:

- Az utastér lámpája lóg.

- A jobb oldali ajtókárpit egy kis részen az ablak felől szintén lóg. 

- Nyikorog a kuplung, WD 40-nel ez tudom, hogy orvosolható.

- A vezető felől levő gumikéder elvált a fémtől. Vettem újat, ki kell cserélni.

- Motormosás.

- És hát persze az autó alja, amivel a legnagyobb meló lesz.

Igaz erős túlórázással, de szerencsére simán sikerült tartani a két napos határidőt, így amikor 21-én reggel mentem az autóért, már minden készen állt. Beültem, és mentem is a vizsgahelyszínre, ahova még 9 előtt odaértem. Útközben főleg a kézifékkel fékeztem, mert mondták, hogy vasalni kell, hogy rendesen összekopjon és a műszakin ne legyen vele gond.

És itt el is értünk a változásokhoz. Az első, egyértelműen pozitív változás az, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben, az OT vizsga és a műszaki vizsga egy időben és egy helyszínen történik. Ez egyértelműen nagy könnyebbség, örültem is neki. Van ezen felül még egy fontos változás, amiről viszont nem tudtam, pedig jó lett volna. Az, hogy ezentúl az OT-s autóknál is van környezetvédelmi mérés a műszaki vizsga alatt. Természetesen nem a legszigorúbb, hanem az autó korának és műszaki felszereltségének megfelelő környezetvédelmi normáknak kell megfelelni, de ez ott és akkor eléggé meglepett. Negatív értelemben. Annak ellenére, hogy támogatom ezt a mérést, mégsem voltam boldog, mert ahogy azt korábban már többször is írtam, a Delorean jelenleg érezhetően túldúsít és emiatt túlfogyaszt pár literrel. Márpedig biztos voltam benne, hogy ez a kibocsátási értékeken is látszódni fog. Így már két dolog volt, ami miatt izgulhattam, mert bár úgy voltam vele, hogy a kézifék lesz a fő gond, hirtelen már a CO lett a főellenség. Na majd meglátjuk.

Maradjunk annyiban, hogy nem volt egy túl gyors ügymenet ez a dupla vizsga. Sokat álltam és vártam csak úgy üresen, pontosabban a többi vizsgázóval beszélgetve, mert csak pár óránként volt tennivaló, általában akkor sem sok. A papírokat gyorsan elintéztem, befizettem az OT vizsgát, majd vártam. Aztán lassacskán beállhattam a sorba, majd a vizsgasorra és a Delorean csont nélkül átment. Én is lementem az aknába megnézni, hogy milyen munkát végeztek a Vurdonék, és nagyon örültem neki, amit láttam. Bár azért tegyük hozzá, hogy a képeket McFlynak átküldve, ő azért felhívta a figyelmemet egy szerinte fontos hibára, miszerint a hosszú hűtőcsöveket összekötő gumicsöveket nem kellett volna telibe fújni, és ebben igaza is van. Viszont engem azért ez annyira nem vert földhöz, főleg, hogy a vizsgán semmi gondot nem okozott, egyetlen kritikaként a néhány rozsdás ajtófogó csavart hozták fel a vizsgáztatók.

Ezután jött a műszaki, egy jó kis várakozás után. Jó fejek voltak az autóklubosok, mert először tulajdonképpen levizsgáztatják az autót tesztjelleggel, majd amikor úgy látják, hogy minden oké, utána szólnak csak, hogy na lehet befizetni a vizsgadíjat. Ez is megvolt, megint vártam egy jó darabot, aztán jött a műszaki vizsga. A kézifékkel szerencsére nem volt gond, az első lengéscsillapítókkal szintén nem, bár ehhez valószínűleg köze volt annak a sok kiló kockakőnek, amit az autó elejébe pakoltam még otthon. 

Aztán jött a CO. Hát az tényleg nem ment könnyen, de szerencsére sikerült találni egy olyan fordulatszámot, ahol a Lambda és a CO is zöld volt, azt gyorsan elmentették, így megvoltam ezzel is. Őszintén szólva ide kellett egy kis jóindulat, de mivel május 2-re már be volt az autó jelentve K-Jet beállításra, ezért nem éreztem ezt indokolatlannak. (Azóta már oda is ért, majd arról is lesz bejegyzés.) Az biztos, hogy a katalizátor év eleji cseréje eddigre már duplán jó ötletnek tűnt.

Na de a lényeg, hogy végül meglett mindegyik vizsga, megkaptam a szükséges papírokat, majd 3 óra körül átballagtam a szemben levő Barney's-ba és ettem egy hamburgert a késői reggeli alkalmából. Innen már csak a szokás szerint eseménytelen hazaút volt hátra.

Az autó rendberakása 200 000 Ft volt, valamint a két vizsga összesen 65e Ft volt. Tehát 5 évente ennyibe kerül a Delorean papírozása. Az éves biztosításom meg 13 000 Ft. Nem is rossz. Végül még egy fontos dolog, hogy az idei vizsgán ki lett javítva az első vizsgán elírt motorkód és motorszám. Azóta pedig már az új forgalmim is megvan. Csodálatos.

Sok videóban volt már a Delorean, de ezek az esetek nagy részében aránylag kis közönség számára készültek. Azonban az idei év már két elég fontos videót is hozott. A RacingBrick volt az első, kicsivel utána pedig megkeresett Magyarósi Csaba is, aki a magyar youtube celebeknek egyértelműen a felső kategóriájához tartozik. Pár levélváltás alatt megbeszéltük a részleteket, a helyszín a szokásos Monostori Erőd lett, majd az adott napon meg is jelentünk és elkezdtük a munkát. Sokat nem mondanék róla, mert egy szokásos forgatás volt, azonban pár dolgot kiemelnék. Az egyik, hogy Csaba profi, és tudta, hogy mit és hogyan akar, ami az amatőrebb videósok esetén nem annyira jellemző. Benedek pedig, aki elkísérte, szintén nagyon ütős Lego és mindenféle fotókat készít, megéri megnézni az oldalát. Szóval nekiálltunk a videónak, a képeknek, de aztán volt vezetés, drónozás, sok beszéd és hülyeség, a végeredmény pedig itt megtekinthető. Ha esetleg valaki eddig még nem látta volna.

Annyira szép idő volt három hete hétvégén, hogy mindenképpen el kellett menni egy kis Delózásra. Az meg már csak a bónusz volt, hogy mindkét gyereket sikerült leadni, szóval még sietnünk sem kellett. Persze most, hogy túlfogyaszt, nem akarom annyira hajtani, gondolva, hogy esetleg a motornak nem tesz jót, de azért annyira ezen nem problémázok, és hétvégén sem problémáztam.

Az első checkpoint Dunaszentmiklós volt, mert onnan nagyon szép a kilátás Tata felé, és meg akartam nézni. Ezúttal nem volt annyira tökéletes, mert nem volt annyira tiszta az idő, mint amikor először erre jártam, de azért nem volt rossz így sem. Viszont utána kellett még valami célpont, mert kívántuk az autózást. Így aztán elmentünk Bokodra, megnézni a lebegő falut. Legalábbis ez volt az elmélet. A gyakorlat meg az, hogy mivel rendes út nem megy arra, csak mindenféle rossz földút, erre pedig csak ott jöttünk rá, közvetlenül a cél előtt feladtuk a dolgot. A földút maga nem lett volna gond, de nem akartam teljesen összekoszolni a Deloreant, mert két napra rá videózásom volt, és nem volt kedvem autót mosni. Persze annyira azért sikerült, hogy vasárnap mégis lemossam, de akkor még reménykedtem.

Innen aztán elmentünk Oroszlány felé tankolni, ki is jött egy szép 14-15 literes fogyasztás, ami még a szerelésekkel és téli rossz hatékonyságú járatásokkal együtt is egy rossz érték. Már majdnem a 2014-es, amikor 17 literes is volt. Kell az a K-Jet beállítás. Na de vissza a kirándulásra. Végül elmentünk Tatára cukrászdázni, majd onnan haza. Ez egy jó kis 100 kilométeres túra volt, rendesen be lett járatva a Delorean, akár akarta, akár nem.

Aztán utána kiderült, hogy ezen a hétvégén sok Delorean volt az utakon, mert Bopat, Attila és McFly is megindult.

Egy valamit még ideírok, mert habár nem ezen a napon történt, de ide még bőven idefér. Amikor Pápán voltunk öregdiák találkozón, akkor írtam, hogy kaptam egy nagyon profi rajzot. Na ezt azóta sikerült bekeretezni, és lefotózni a Deloreannel. Elképesztő munka.

Április elsején jelent meg az új Lego Delorean, de nekem szerencsém volt már a megjelenés előtt két héttel megnézni. Ez úgy volt, hogy megkeresett Balázs, a RacingBrick Youtube csatornától, és megerősítette a korábban már hallott pletykákat az érkező készletről, majd megbeszéltünk egy találkozót. Mert hát ő, mint a Lego egy hivatalos promótere / összerakója vagy nem tudom mije, úgy gondolta - nagyon helyesen - hogy az új készletet a legjobban egy igazi Deloreannel együtt lehetne igazán jól bemutatni. 

A találkozó után elmentünk egy nyugisabb helyre, ahol ki lehetett pakolni mindkét eddig megjelent Deloreant, és az újat is, majd elkezdhette a fényképezést, videózást, persze mindezt sok egyéb beszélgetéssel együtt. Nagyon jól elbeszélgettünk, de igazából a lényeg nem az én szövegem, hanem az a három videó, amit ő készített.

A videó angol nyelvű, ezen a linken megnézhetitek a teljes lapot, amit a készletnek szentelt.

Itt az első bejelentővideó:

Majd a második összerakásról szóló videó, amiben már az én autóm is feltűnik:

Végül pedig a harmadik összehasonlítóvideó és összefoglalás:

Az idei év eleji szerelés két részletből állt, bár nem direkt. A tavaly év végi szerelésnek több tanulsága is volt. Az egyik, hogy a fékmunkahenger cserés. A másik pedig, hogy a túlfogyasztás valószínűleg nem üzemanyagszivárgás miatt van. Ebből az első volt az, ami könnyen orvosolható, már tavaly novemberben megrendeltem az új munkahengert.

Aztán jött a téli szünet, nem mentem az autóval, de sokat gondolkodtam a dolgon, meg másokkal is beszélgettem a problémáról, így az üzemanyagszivárgás elméletét felváltotta a túlfogyasztás elmélete. Azt mondjuk már régen észrevettem, hogy a kipufogónak erősebb lett a szaga, tehát esélyes, hogy megint túldúsít a K-Jet, ez pedig megmagyarázná a túlfogyasztást, bár úgy gondoltam, hogy nem ennyire. Azt azért megjegyzem, hogy egy jól beállított Delorean melegen egy teljesen szagtalan autó, ha ez nem így van, akkor ott valami gond van a befecskendezéssel. Legutóbb 2014-ben kellett hozzányúlni, akkor egész jól beállították az injektor.hu-s szerelők, majd utána Ed még hozzányúlt és egy kicsit még javított rajta, mikor arra jártam, aztán azóta elég jól elvoltam vele, mostanra viszont megint megérett a ránézés.

Plusz még egy dolog volt, amit már régóta terveztem, a katalizátor cseréje. Az már 2016-ban sem volt jó, amikor a motorszétszedés volt, de aztán pár évre rá, amikor leszedtük a kifogót és a régi katalizátorból komplett darabok potyogtak ki, akkor dőlt el, hogy ez bizony cserés lesz. Egy darabig még a komplett új kipufogó is benne volt a pakliban, de mivel szeretem a Deloreant eredetiben megtartani, ezért azt elvetettem, és maradt az új katalizátor. Ja és persze többen mondták azt is, hogy dobjam ki a francba az egészet, de az eredetiség miatt ezt meg sem hallottam. Szóval rendeltem egy új katalizátort is, aztán ezzel szépen elballagtam a szerelőhöz, hogy ez az év eleji program. Na meg persze a szokásos olajcsere, légszűrőcsere.

Egyikkel sem volt nagy gond, szétszedték, összerakták, majd hazafelé ahogy teszteltem a féket, kiderült, hogy az bizony szar. Nem gyenge, nem furcsa, hanem csak simán szar. Kb. a felétől kezd el fogni, és utána sem jó az érzete, ráadásul a bal eleje azonnal blokkol. Beszéltem is a szerelővel, hogy ez nem az igazi, majd pár héttel később visszamentem. Valószínűnek tartottam, hogy nincs nagy gond, inkább csak levegős, de biztos, ami biztos ott hagytam egy pár napra. És valóban, levegős volt, valamint egy kicsit állítottak a rudazaton is. A lényeg, hogy most tényleg jó lett, ilyennek kellett volna lennie már régóta.

A katalizátorcsere sokat nem változtatott az autó viselkedésén, és hát a szagán sem, pedig még egy olyan elképzelésem is volt, hogy talán a túlfogyasztás a régi, teljesen eltömődött katalizátor miatt van, de hát sajnos nem ez lett a helyzet. Itt viszont bejött közben  McFly útja egy K-Jet szerelőhöz, ahova májusra én is beírattam magam. Őnála csodát művelt a fickó, remélem nálam is azt fog. Főleg mivel az injektor.hu azóta bezárta a K-Jetes részleget.

Ezek a szerelések, pontosabban alkatrészek ezúttal nem voltak olcsók, pontosabban a katalizátor volt baromi drága, így összességében az egész év eleji indulás 300e Ft körül volt, ami azért egy elég erős kezdés, ilyen nem volt mostanában. 

Ja és a legfontosabb, a jobb oldali ülésnek leesett a tekerője, amivel a dőlésszögét lehet állítani. Egymagam visszaraktam, mert elképesztő profi vagyok.

Lassan ugyan, de történnek dolgok az új Deloreanek háza táján is. Pár hete minden autós oldal lehozta  hírt, hogy jön az új Delorean! Igen, megint jön az új Delorean, az elmúlt években már nem tudni hányadszor. Mint talán látszik, én már egy kicsit szkeptikusabban állok a dologhoz, főleg mivel konkrétum megint nem hangzott el a bejelentéssel kapcsolatban. Emiatt pedig a blogon sem írtam róla bejegyzést. Mostanra viszont már kiderült pár dolog, ami miatt megéri írni róla egy bejegyzést.

Szóval az egész a fent látható videóval, illetve egy ebből kivágott képpel kezdődött, ami mostanában a delorean.com-nak a kezdőoldala. A sirályszárny megvan, sejtelmesség megvan, marketing oké, na de mit tudni róla? Mindössze a promószöveget, ami az, hogy "The future was never promised" - amit talán úgy lehet lefordítani, hogy "Senki nem ígérte meg a jövőt". Jobb fordításokat szívesen elfogadok.

Azóta viszont van pár új dolog is:

- Úgy tűnik, hogy a DMCH kettéválik. Lesz a régi, aminek ugyanúgy Stephen Wynne a vezetője, valamint lesz egy új, akinek pedig egy Joost de Vries nevű fickó. Amennyire tudom, ő teljesen ismeretlen a Deloreanközösségben, egy kívülről jött manager. LinkedIn profilja alapján elég jó helyeken dolgozott, többek között a Karmánál és a Teslánál is. Elméletileg még akár jó vezető is lehet, bízzunk benne.

- A DMCH új üzemet épít San Antonioban, (amerikai viszonyok szerint) nem túl messze, kb. 300km-re Houstontól. Ide 400-450 embert szeretnének pár éven belül felvenni, egyelőre elsősorban mérnököket. A tervezett autót először még gyártáséretté kell varázsolni. A tervezett átlagfizetés évi 150000 dollár körüli lesz, ami elég jó.

- Azért San Antonio, mert elég sok olyan cég és iskola van a környéken, ami beszállítója lehet az új DMCnek vagy ahonnan embereket lehet toborozni. Ilyen pl. a Toyota és a Tesla egyik üzeme, de vannak erre kutatólétesítmények is, szóval elméletileg szakemberből nem lesz hiány.

- Pontos darabszámról egyelőre még nincsen szó, csak arról, hogy korlátozott darabszámban lesz elérhető az autó. Ez egy érdekes dolog, mert elméletileg a 325 az évi limit a kis darabszámú autók esetén, de úgy tűnik, hogy már nem a 2016-os törvény alapján állnak neki a dolgoknak, mert akkor még úgy tűnt, hogy az eredeti épületben is elfértek volna, hanem egy teljesen új autóról van szó.

- Szintén a teljesen új autó felé mutat a fenti kép is, mert az jól láthatóan nem egy eredeti Delorean. Pedig nem rég még az volt a terv, hogy a külső marad, csak a belső újul meg. Nagyon úgy tűnik, hogy ezt elvetették. Kár.

- Viszont akkor mit lehet tudni az új autóról? Hát nem sokat. Elméletileg idén augusztusban lesz a nagy bemutató a Pebble Beachen rendezett Concours d'Elegance nevű rendezvényen. Pletykák azonban vannak.

- Mégpedig ez a fenti kép itt a pletyka. Ahogy az autó orrán is látszik, ez egy Ital Design tanulmány, amit elméletileg pont elektromos autónak álmodtak meg, és minő véletlen, az Ital Design és a DMC között van egy új együttműködési megállapodás. Ezt mondjuk elég jó döntésnek tartom. Az meg már csak bónusz, hogy ez az autó feltűnik az Ital Design honlapjának az első videójában is.

- A meghajtásról még ennyit sem találni, azonban a Jalopnik szerint, az Ital Design és a Williams Advanced Engineering között is van egy megállapodás egy EVX nevű platformra, ami mindenféle villanyautós csodákat ígér iszonyatosan nagy lóerőkkel és hatótávval, de szerintem ezeket minimum egy kis szkepticizmussal kell kezelni. Azonban jó esély van rá, hogy az új Delorean is ezekre az alapokra fog épülni.

- Összefoglalva: Van egy tanulmányautó, ami ugyan az ajtajában hasonlít a Deloreanre, de koncepciójában nem túlzottan, a műszaki tartalom pedig még kidolgozásra vár. Van egy főnök, aki ugyan tapasztaltnak tűnik, de könnyen lehet, hogy ez a munka csak egy neki a sok közül. Épül egy új gyáregység, amiről még nem sokat tudni, sem pedig a hivatalos megjelenésről vagy darabszámokról, van éppen az árról.

Emiatt pedig nekem erős kétségeim vannak.

Ez a fenti tanulmányautó mutatós, az kétségtelen, de ez nem Delorean, csak annyira, amennyire egy Mercedes SLS AMG az. Bíztam benne, hogy a régi külső, új belső kombó a régi Deloreanek esetében is pozitívumot fog jelenteni néhány nehezen beszerezhető alkatrész új gyártásával, ami egyelőre úgy tűnik, nem fog megtörténni. Ráadásul egy külsős lesz a cég vezetője, akinek a motiváltságával kapcsolatban vannak rossz érzéseim.

Szóval várom az augusztust, remélem jó híreket fogok olvasni.

Tavaly év végi történet ez, de most már mondhatjuk, hogy rendesen megérett bennem a téma, hogy megírjam. Ott hagytam abba, hogy megérkeztek McFlyhoz a lökhárítók, meg amit nem írtam, de egy hétre rá az újrabőrözött ülések és binnacle is. Magyarul talán műszeregységnek fordítanám, de nem biztos, hogy helyes ez így, inkább maradjunk a binnacle-nél. Ezeket aztán a Delónéző találkozóra vittem nekik, ahol többen ki is próbálták őket, McFly nappalijában. Pár napra rá aztán be is kerültek az autóba, szerencsére ezek tökéletesek voltak, még annyit sem kellet foglalkozni velük, mint a lökhárítókkal.

Volt azonban közben egy elég kellemetlen szerelés is. Elég sokáig tűnt úgy, hogy ez az autó volt a tökéletes vétel, bár várható volt, hogy lesz egy-két akna. Hát itt szerencsére csak egy darab volt, de az elég komoly. A motortér bontása közben, a  Valley of Death-hez érve az a látvány tárult McFly szeme elé, amit egy Deloreantulajdonos sem szeretne látni. A valamikor ezer éve kifolyt hűtővíz, a különféle állatok ki tudja milyen szemetei, maradványai és maradékai sikeresen kimarták a VOD alját. Ronda egy kép.

Viszont ilyenkor nem kell pánikba esni, egy kis dmctalkos keresés, valamint pár levél az Ednek, és már meg is volt a megoldás. Van egy anyag, amivel ezeket frankón lehet foltozni, egy ilyentől még egyáltalán nem kuka a motor. McFly ebből vett egy flakonnal, elkészített egy lemezt a lyuk fedésére, felfúrta, majd ezt az alumíniumos műgyantát rákente úgy, ahogy azt kell, és már kész is volt.

Ezután már nem voltak igazán komoly szívások, csak egy laza pár száz munkaóra, amit McFly szorgalmasan beletett az autóba, amivel nagyon komoly milliókat takarított meg. Nekem ez az életben nem ment volna. November végére készen is volt az autó, P-s rendszámmal már meg is volt az első pár kör. Eleinte elég szarul ment, a lóerők fele sem volt meg, de még a harmada is kétségesen, de mivel McFlytól nem messze lakik Árva András, a K-Jet szerelés atyaúristene, ezért ő egy gyors ránézést tudott vállalni, és azóta jelentőset javult az autó teljesítménye.

Ezután már csak egy rohamtempóban lenyomott OT vizsga és műszaki volt hátra. Nem értettem, hogy miért erőlteti ezt ennyire, de szerencsére McFly nem hallgatott rám, és csont nélkül áttolta mindkét vizsgán az autót még 2021-ben, így 2022-re már csak a rendszám beszerzése és felrakása maradt. Azért írom, hogy szerencse, hogy nem hallgatott rám, mert az én véleményem az volt, hogy OT-zni év elején kell, ahogy én is csinálom, mert mi értelme van annak, hogy télen, friss OT-val álljon az autó, mikor a tavasz pont arra való, hogy gyorsan ki is lehessen próbálni. Hát lehet, hogy ez általában így van, de 2022 más, mert éppen most szerelik át a komplett OT-zási rendszert, és jelenleg még a leghalványabb elképzelése sincs senkinek, hogy mi hogyan fog menni. Nekem is idén jár le a vizsgám júniusban, de a márciusi időpontra, amire menni akartam, még nem nyitották meg az foglalási lehetőséget. Szóval jobban járt, hogy nem ebbe a bizonytalanságba vágott bele, hanem még a régi rendszer szerint oldotta meg a papírozást. Ami persze a szokásos bürokratikus körökkel ment, ugyanis az alvázszámot több helyen elrontották, így annak a javítása igényelt egy extra kört, de tegyük hozzá, hogy a hibajavítás nagyon gördülékeny és gyors volt.

Szóval azóta már beletekert kb. 2000 kilométert (Persze ez nem fix szám, mert az angle drive itt is megdöglött. hamarosan cserés is lesz.) az autóba, és azt levéve, hogy a K-Jet még nem százas, így a fogyasztás sem az igazi, tökéletes. Szóval ezzel még biztosan foglalkozni kell, de ez várható is volt. Na de a lényeg, hogy lett idénre egy új Delorean, amit a tervek szerint rendszeresen fognak használni, évi sok ezer kilométeren keresztül. Már várom, hogy merre megyünk először közösen!

Az elmúlt hónapban nem volt semmi, azt levéve, hogy kétszer megjárattam a Deloreant. Na meg persze hogy McFly autója megkapta a rendszámot, nekem meg meg kéne írnom, hogy hogyan is ment ez az egész. Majd egyszer összeszedem magam és az is meglesz.

Addig viszont iderakok egy képet fentre, nézegessétek. Erre először azt mondanátok, hogy csak egy kép a gyárból, ami igaz is. Viszont van ott egy tábla és pár érdekes nyom a kép felső részén. Iderakom nagyítva is.

A táblán az áll, hogy: "Vigyázat! Az ajtókat mindig le kell csukni kihajtás előtt!" Majd a nyomok megmutatják, hogy miért is került ki az a tábla. Gyönyörű. komolyan mondom, gyönyörű.